A horvát tenger mélyén iszonyatos magyar kincset találtak, felfogni is nehéz ami a víz mélyén feküdt

A történelem néha ott lapul a tenger fenekén, por és homok helyett algával és kagylóval fedve. Most magyar búvárok bukkantak rá valamire, amitől szó szerint eláll a lélegzet, több mint 70 méterrel a tenger felszíne alatt.

Egy hajó, amit elnyelt a történelem

A Szent István csatahajó a Monarchia büszkesége volt; az egyik legnagyobb, legfejlettebb hadihajó, amit valaha magyarok építettek. 1918-ban azonban olasz torpedók találták el, és a hajó alig néhány perc alatt a mélybe süllyedt. Azóta szinte érintetlenül pihent Horvátországban az Adria tengerfenekén – egészen mostanáig.

70 méter mélyen: magyar búvárok a történelem nyomában

A magyar búvárcsapat már ötödik alkalommal merült le a roncsokhoz, de ezúttal valami egészen különlegeset találtak. A 70 méter mélyen fekvő hajótestbe most először sikerült bejutni olyan szekciókba, amelyeket 118 éve senki sem látott. Rozsdásodó kazamaták, eltemetett lőszerraktárak, porcelántányérok és személyes tárgyak kerültek elő, mintha az idő megállt volna azon a végzetes napon.

A harang, ami 100 év után újra megszólalhat

A legnagyobb felfedezés azonban a hajó eredeti harangja volt. A bronzból készült relikvia félig a homokba temetve, növényzettel benőve pihent a hajótest közelében.

„Már láttuk, megérintettük, de még nem tudtuk kihozni” – mesélte Farkas Zsolt búvárkutató. „Túl mélyen van, túl régi, és túl fontos ahhoz, hogy elhamarkodjuk a kiemelést.”

A harang helyét most sárga kötéllel jelölték meg, hogy a 2026 nyarára tervezett újabb merülés során kiemelhessék.

Kincsek, amiket a tenger őrzött meg

A búvárok nemcsak a harangot találták meg, hanem több kisebb, különleges tárgyat is: egy pengét, porcelánokat és személyes eszközöket, amelyeket már átadtak a horvát régészeti múzeumnak. A leletek restaurálás után kiállításra kerülnek, hogy a nyilvánosság is láthassa, milyen volt az élet a hajón, mielőtt elnyelte a tenger.

Az Adria mélyén tovább él a magyar történelem

A búvárok szerint a hajó állapota meglepően jó, bár a szerkezete egyre instabilabb. 

„A hajó nem lebeg, hanem megpihent a tengerfenéken. Minden egyes merülés olyan, mintha egy múzeumba lépnénk be, amit senki sem látott száz éve” – mondta az expedíció vezetője.

Bár több mint egy évszázad telt el a katasztrófa óta, a Szent István története most új fejezethez ért, és már mindenki tűkön ülve várja mit tartogat majd a következő merülés jövő nyáron.

A témában készült riport itt megtekinthető: