Titkos várost találtak a piramisok mellett, Budapesthez hasonlítják a turisták

Kairó a világ egyik legnagyobb és legnépesebb városa. Teljes vonzáskörzetében és agglomerációjával együtt többen élnek határain belül, mint Magyarországon. A Nílus partján fekvő település mára már kiterjeszkedett a gízai fennsíkra is, ahol a legendás történelmi látleletek többsége, például a nagy piramisok fekszenek. Kairó a leírások szerint egy hatalmas, nyüzsgő, sosem csendesülő metropolisz, ahol állandó a zaj és a káosz. Az embertömeg, a kaotikus állapotok, a szervezetlen fejetlenség állandó, és turista, vagy éppen európai szemmel és fejjel átláthatatlan minden. Mégis van egy kis "sziget", ami nyugodt állandóságot kínál még Egyiptomban is. 

Egy szinte titkosnak számító városrész a 10 milliós városban, ezt a helyet Maadinak nevezik. Ez a kerület viszonylag kicsinek számít, alig lakják 80-90 ezren, ám mégis a Kairóba látogató turisták kedvence, már ha megtalálják ezt a Nílus partján fekvő városkát. Aminek az eredete természetesen 3-4 ezer éves, bár az alapjául szolgáló ókori településből mára már nem sok minden maradt. A szakemberek szerint a majdani Maadi építői egykor még a régészettel és a feltárásra váró leletekkel sem bíbelődtek sokat, így könnyen lehet, hogy ma is felbecsülhetetlen kincsek rejtőznek a majdhogynem titkos város épületei alatt. 

Maadi mai modern formáját a 20. század elején egy veterán kanadai katona álmodta meg, aki az általa alapított kerületben fontos szabályokat vezetett be.

Nem csak az utak és a járdák szélessége volt centire pontosan megadva, de még azt is szabályozták, hogy a helyiek milyen színűre festhetik csak le az ablakaikat elfedő redőnyöket. Az európai szigorúság természetesen nem felelt meg az átlag egyiptominak, de nem is az ő igényeiket kereste a település. Elsősorban európai telepesek, valamint tehetős kairóiak költöztek Maadiba, akik ma is a városrész lakói. Igaz, az egyszintes épületek és lakóházak, villák mellett immár komoly felhőkarcolók is "kinőttek" a földből, amikből már persze el lehet látni a légvonalban körülbelül 20 kilométerre fekvő Gízai Nagy Piramisokig is. 

Maadi a beszámolók szerint igazi európai városka látszatát kelti, és a videós úti filmek szinte Budapestre emlékeztetik a turistát. A kairói poros, száraz látképpel ellentétben rengeteg a zöld ebben a külvárosi körzetben, az utcákon hangulatos kávézók és bárok lassítják az életet. Ha nem látnánk az idegen, egyiptomi nyelvű feliratokat, biztosak lennénk benne, hogy valahol az öreg kontinensen járunk.

Ugyanis még az épületek is európai stílusban épültek meg javarészt.

Az Independentnek egy helyi lakos, de brit állampolgár nyilatkozott, és szinte áradozott a Maadiban jellemző körülményekről, amik méltón mutatják be ezt a titkos várost Egyiptomban:

„Hónapok óta nem hagytam el Maadit. Kairó megszokott káosza távoli emléknek tűnik Maadi pihentető, fákkal szegélyezett utcái között.”

- nyilatkozta Tamara Davison a szigetországi lapnak. 

Maadi igazi arca: