
Azahriah nem önszántából vonult vissza? Előkerült egy felvétel
Olvass tovább...
Egész nap a lázas gyerekeivel volt, a nap végén már majdnem feladta, de visszakapta a hitét az emberiségben.
Van az a fajta fáradtság, amit csak azok ismernek igazán, akik nap mint nap kisgyereket nevelnek. Egy anya osztotta meg a történetét arról az estéről, amikor egész nap lázas, beteg gyerekei mellett volt, és úgy érezte, egyszerűen nem bír többet.
Estére már csak egy dolgot kért tőle a legkisebb: tésztát egy népszerű ázsiai gyorsétteremből. Megpróbált online rendelni, de a rendszer hibaüzenetet dobott vissza újra meg újra. Hosszú percek vívódása után - kimerülten, de elszántan - autóba ült, majd elindult az étteremhez, csak hogy teljesítse gyermeke kívánságát.
Olvass tovább...
Az étterem szokatlanul nyüzsgő volt egy vasárnap estéhez képest. Az anya már félig automatikusan mondta adta le a rendelést: öt nagy adag tészta, egy kétfogásos menü, két adag hús - de ekkor egy alkalmazott váratlanul közbeszólt. Figyelmeztette, hogy egy családi menüvel jobban járna, olcsóbban ugyanennyi ételt kapna.
Ekkor lépett közbe a vezető, aki még inkább segített eligazodni az étlap kínálatában. Végül az anya több ételt vitt haza - egy plusz húsadagot is kapott -, a végösszeg pedig harminc dollárral (kb. 10 ezer forint) kevesebb lett, mint amennyibe az eredeti rendelés került volna.
De az igazi meglepetés csak otthon várta: a csomagban két extra adag tészta és legalább harminc darab sütemény lapult. Mind ajándék volt.
Olvass tovább...
A történetet megosztó édesanya később így írt:
„Néha úgy érzem, elveszek a szülőségben, mintha egyedül kellene kihúznom magam a vízből nap mint nap. És akkor jön egy apró gesztus, egy kis figyelmesség, ami teljesen kizökkent ebből az állapotból.”
Meghatódva, könnyes szemmel írt köszönőlevelet az étterem központjába. Nem a tésztáról volt szó, nem is a süteményekről - egyszerűen csak arról, hogy valaki figyelmes volt.
Valaki nem csak a rendelést látta, hanem az embert is mögötte - és ebben a világban, ahol gyakran mindenki csak rohan, egy ilyen emberi pillanat felér egy csodával.
Előfordul persze olyan is, hogy a pincér nem annyira figyelmes, és rossz vége lesz, mint például az alábbi történetben:
forrás: Upworthy