Az aradi vértanúk önfeláldozása legyen példaértékű mindenki számára

Nyíregyházán már hagyomány, hogy a város programsorozattal emlékezik a hősökre.

Október 4-án délelőtt az evangélikus nagytemplomban a város önkormányzata, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és a Nyíregyházi Városvédő Egyesület közös ünnepségén először a diákok tizenhárom szál fehér virágot helyeztek el az oltáron a honvédtisztekre emlékezve, majd a történelmi egyházak képviselői tartottak ökumenikus szolgálatot. A Luther Márton Evangélikus Kollégium diákjai egy dallal is felidézték a vértanúk emlékét, utánuk pedig dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere mondott megemlékező beszédet – írja a szon.hu.

„A 170 évvel ezelőtt történt események messzinek tűnnek, azonban a bátorság, a becsület, a hazaszeretet fogalma nem változott. A XXI. században, így napjainkban is fontos egy-egy ország életében az önállóság, a függetlenség és a béke. Most is hangsúlyoznunk kell az összefogás erejét. Mind egyénileg, mind közösségben mi is tudunk tenni a hazánkért és védelméért. A békéért, az ország biztonságáért most nem kell halnunk, élnünk kell. Napjainkban is fontos fogalom a becsület, a bátorság, a kitartás, az őszinte hit, éppen ezért az aradi vértanúk álljanak valamennyiőnk előtt példaként”

– mondta a Nyíregyháza polgármester, dr. Kovács Ferenc, aki idézte a kivégzés előtt álló Aulich Lajos honvéd vezérőrnagy, hadügyminiszter utolsó szavait:

„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.”

Délután Damjanich János szobránál folytatódott az emlékezés. Borsi Bianka kossuthos diák szavalata után dr. Rákóczi Ildikó, a Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság elnöke mondta el gondolatait. A történelmi eseményekkel kapcsolatban utalt arra, hogy bár dicsőséges volt a magyar szabadságharc, azonban az osztrák-orosz túlerővel már nem tudta felvenni a harcot:

„Amiért harcoltak az aradi vértanúk, az 1867-es kiegyezés után valóság lett, Magyarország elindulhatott a fejlődés útján. A honvéd tábornokok a történelmi győztesek, nem pedig az akkori legyőzők”.