Magyarország nem adja fel, újra olimpiát rendezne 2036-ban - elképesztően erős mezőny gyűlt össze a pályázók között

Az olimpia és a nagy sportesemények nemcsak a versenyzésről szólnak, hanem arról is, hogy összehozzák az embereket és megmozgassák a világot. A sportos sikerek mellett egy rendező városnak óriási lehetőség, hogy megmutassa magát a nagyközönségnek, ezért sok ország rendszeresen törekszik arra, hogy házigazdája lehessen egy olimpiának.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) keddi közlése szerint Magyarországgal együtt összesen hét állam jelezte érdeklődését a 2036-os nyári ötkarikás játékok megrendezésére. Bár a jelentkezési határidő csak október 31-én zárul, további pályázók felbukkanása már nem valószínű.

A rendezésre aspiráló országok és a kijelölt központi helyszínek:

• Magyarország: Budapest

• Németország: München (a harmadik németországi olimpiára készülnek az 1936-os berlini és az 1972-es müncheni esemény után)

• Koreai Köztársaság: Szöul (az 1988-as rendezést követően térne vissza a játékokhoz)

• Törökország: Isztambul (a korábbi sikertelen próbálkozások után újabb lendülettel)

• India: Ahmedabad (amely a 2030-as Nemzetközösségi Játékoknak is otthont ad)

• Katar: Doha (a terveik szerint a környező államok bevonásával)

• Dél-afrikai Köztársaság: Fokváros (sikeres pályázat esetén az első afrikai helyszín lehetne)

A pályázati anyagok első hivatalos bemutatására idén novemberben kerül sor a NOB illetékes testülete előtt. Jövő év márciusától a NOB végrehajtó bizottságával folytatott stratégiai egyeztetések következnek, majd a jelöltek körének szűkítését követően, 2028 novemberében indulnak el a célzott tárgyalások a kiválasztottakkal. A NOB a megbeszélések során a 2040-es és 2044-es olimpiák előkészítésére is kitér. A végső döntést a rendező kilétéről a NOB 2029-es közgyűlésén hozzák meg.

Középpontban a sportolói élmény

Kirsty Coventry, a NOB 2025 márciusában megválasztott elnöke - aki kétszeres olimpiai bajnok úszóként maga is öt ötkarikás játékokon szerepelt - kiemelte: a döntési folyamat során végig a versenyzők érdekeit kell az első helyre tenni. A sportvezető hangsúlyozta, hogy az olimpikonok évek szorgos munkájával készülnek álmuk megvalósítására, ezért a játékokon szerzett élményeik egy életen át elkísérik őket, függetlenül attól, hogy melyik nemzet nyeri el a rendezés jogát.

Így az az élmény, amit akkor szerez, amikor végre eljut az olimpiára, az élete végéig elkíséri

- idézi az M4 Sport Kirsty Coventry, a NOB elnökének szavait.

Magyarország korábban már pályázott az olimpiára

Nem ez az első alkalom, hogy a magyar főváros neve felmerül a nyári játékok lehetséges helyszíneként: a 2036-os pályázat előtt nem sokkal Budapest már egy karnyújtásnyira volt az olimpiarendezéstől. A legutóbbi lehetőség a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezése volt. Budapest 2015-ben hivatalosan is benyújtotta pályázatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), versenybe szállva olyan világvárosokkal, mint Párizs, Los Angeles, Róma és Hamburg. A magyar koncepció egy fenntartható, úgynevezett „agilis és gazdaságos” olimpiára épült, amely a NOB Agenda 2020 elnevezésű reformprogramjának szellemiségét követte. Később azonban Budapest Főváros Közgyűlése, a Magyar Olimpiai Bizottság és a kormány 2017 márciusában közösen úgy döntött, hogy visszalépteti a pályázatot, így a 2024-es játékok rendezési jogát végül Párizs nyerte el.