promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Lerántontták a leplet a sportvilág legbelterjesebb titkáról, kiderült, hol dől el valójában minden olimpiai arany, egy misztikus kör uralja a bolygót

Lerántontták a leplet a sportvilág legbelterjesebb titkáról, kiderült, hol dől el valójában minden olimpiai arany, egy misztikus kör uralja a bolygót

Borítókép:  Profimedia / Illusztráció
Sport & Szabadidő
Kategória fejléc

Egyetlen grafika leplezte le a titkot, amit évtizedek óta próbáltak megmagyarázni.

Bár most minden szem a milánói téli olimpiára szegeződik, a közösségi médiában – ahogy az ilyenkor lenni szokott – újra és újra előkerülnek a sportvilág legmeghökkentőbb statisztikái. Míg a jégen és a havon zajlik a küzdelem, a magyar internet népe ismét rátalált arra a térképre, amely tűpontosan megmutatja: a férfi vízilabda globális sikere valójában egy aprócska közép-európai régió „belügye”.

A téli olimpia árnyékában is a póló a téma

A sportrajongók figyelme ilyenkor érthető módon megoszlik, de a magyarok számára a vízilabda szokás szerint a nemzeti identitás része, amiről oly szeretettel beszélnek még a téli olimpia idején is. Ezért is történhetett meg, hogy a téli játékok alatt újra vírusként terjed az a grafika, amely szerint az elmúlt közel harminc év összes férfi olimpiai bajnok vízilabdázója egyetlen, viszonylag szűk körön belül született.

A megdönthetetlen statisztika: 1996 óta tart a sorozat

Bár a neten keringő posztok sokszor 2000-et említik, a szakértők és a reddit-huszárok már pontosították az adatokat: a sorozat valójában 1996 óta tart. Akárki is állt a dobogó legfelső fokán az elmúlt hét nyári olimpián, a csapat minden egyes tagja ezen a piros körön belül látta meg a napvilágot. Legyen szó a legendás magyar aranycsapat tagjairól, a szerb „gépezet” játékosairól vagy a horvát klasszisokról – senki nem lóg ki a sorból.

Budapest, Belgrád és a dalmát partok: A siker háromszöge

A térkép középpontja a magyar-szerb-horvát határvidékre esik, és olyan fellegvárakat foglal magában, mint Budapest, ahol a vízilabda már-már vallásnak számít; Belgrád, ahol a világ egyik legkeményebb utánpótlás-nevelése folyik, és Dalmácia, ahol a tengerparti városokban (mint Split vagy Dubrovnik) a gyerekek előbb tanulnak meg pólózni, mint járni.

„Nyíregyháziak, szedjétek össze magatokat!”

A felfedezés persze a magyar kommentelőkből is előhozta a szokásos formát. Míg egyesek a Balaton vagy a Tisza-tó „hiányát” firtatják a bajnoki térképen, mások kíméletlenül odaszúrtak a keleti országrésznek: „Nyíregyháziak, tanujatok meg úszni!” – olvasható az egyik népszerű kommentben, utalva arra, hogy a kör széle pont elkerüli Magyarország északkeleti csücskét.

Globális sport vagy regionális kiváltság?

A téli olimpia idején különösen éles a kontraszt: míg a jégkorong vagy a síelés valóban globális népszerűségnek örvend, a vízilabda kritikusai szerint a sportág kezd túlságosan „belterjessé” válni. A NOB adatai szerint a vízilabda népszerűsége az érintett 8-10 országon kívül elenyésző. Ha nem történik nyitás Amerika vagy Ázsia felé, a sportág sorsa továbbra is ebben a szűk közép-európai medencében dől majd el.

Egy biztos: amíg a havas pályákon az érmekért küzdenek, mi már most tudjuk, hogy a következő nyári játékokon a győztesek jó eséllyel megint ebből a körből kerülnek majd ki.

A fent említett reddit-posztba feltöltött olimpiai térkép itt látható: