Szoboszlai gúnyolódásától hangos már az angol sajtó is, tényleg büntetésre számíthat Liverpoolban?

Egészen furcsán mémesedett a közvéleményben a magyar válogatott írek elleni veresége, pontosabban a teljes találkozó és annak dráma végkimenetele. Mint mindegyik világbajnoki selejtező-mérkőzésén, Magyarország újfent megszerezte a vezetést, és aztán azt annak rendje és módja szerint el is szórakozta. Ráadásul kétszer is sikerült megszerezni az előnyt az egyébként szenzációsan játszó válogatottnak. Azonban Írország jobban bírta az idegőrlő adok-kapok lelki terhét. Troy Parrott duplájával megérdemelten nyertek.

Sőt, nem csak nyertek az írek, hanem is tovább is lőtték magukat az európai kvalifikációs zóna pótselejtezőjébe. A zöldmezesek így jövő tavasszal akár két további győzelemmel meg is válthatják szereplésüket a 2026-os világbajnokságon. Miközben mi magyarok immár sorozatban a tizedik vb-nkről fogunk lemaradni.

A Marco Rossi vezette nemzeti csapat egy hosszú és nyögvenyelős időszakot követően kezdett bele a világbajnoki selejtezőkbe. Még a tavalyi Európa-bajnokság előtt került gödörbe az együttes. Hogy-hogy nem, Szoboszlaiék éppen egy júniusi írek elleni barátságos meccsel kezdték meg vesszőfutásukat. Az Eb-vel kezdődőn egészen idén őszig páratlanul gyenge hatékonysági százalékkal teljesítette a mért időszakot a válogatott. Alig-alig nyertek mérkőzést a Rossi-tanítványok.

Ezért is lehetett felszabadító érzés a magyar válogatott játékosainak, hogy a világbajnoki-selejtezőkön érezhetően beindult a szekér. És nem csak az eredmények jöttek. Volt látható taktika, Rossi húzásai rendre beváltak, a cserék is működtek minőségében, végre újra szereztünk gólokat. Még a csoportot megnyerő portugálokat is sikerült mind a két alkalommal megszorongatni.

Igaz, ebből csak idegenben sikerült egy bravúros pontszerzés.

Vasárnap remek első félidőt mutatott be a válogatott, joggal hihettük azt, hogy sínen van a csapat a jövő márciusi pótselejtező felé, ahol kiemeltként egy papíron gyengébb ellenfél érkezését várhatta volna a szlovák, albán, bosnyák és koszovói négyesből. Ám végül maradt a kesergés, amit aligha gondolhattunk volna, amikor az első, de főleg a második gólunkat követően gólöröm közben bolondoztak a magyar csillagok. Szoboszlai Dominik még tréfásan gúnyolódott is egynémely csapattársával.

Csakhogy a nemzetközi sajtó már a meccs után felkapta a dolgot, és úgy a netes mémkultúra egyfajta elhamarkodott arcoskodásnak adta elő, hogy Szoboszlai hiába mutogatott gúnyolódva az íreknek, végül sírva hagyta el a pályát. Pedig az egész csak egy szándékos félreértésből fakad, lévén a Liverpool FC sztárjának eszébe sem volt hergelni az ellenfél játékosait. Dominik pár nappal később, a viaszszobra átadásakor öntött tisztavizet a pohárba, hogy hiába valók az internetes gonoszkodások.

Ő gólöröm közben egyáltalán nem az írekkel, hanem két válogatottbeli barátjával, Varga Barnabással és Szappanos Péterrel tréfálkozott.

Persze a Szoboszlai-ellendrukkerek nem hisznek ebben a magyarázatban, és máris a fejét követelik a világ egyik legjobb középpályásának. De legalábbis azt, hogy még a Liverpool is büntesse meg felelőtlen focistáját. Természetesen erre esély sincs, lévén nincs miért megróni a magyar légióst, valamint éppen, hogy ő eddig az idény legjobbja a Liverpoolban.

Az ominózus jelenetsor: