Példátlan dologra készülnek Parajdon, ebbe beleremeg Erdély

Valamelyest javulni látszik a helyzet Parajdon, ám a rend és a helyi emberek élete jó eséllyel csak évek alatt fog majd rendeződni. A turistacsalogató sóbánya egy része beomlott, a károkat megbecsülni is lehetetlen. Azonban a kitelepített 40-50 család már részben visszatérhetett otthonába. A román rendőrség által őrzött nyugati, alacsonyabb fekvésű település részre azonban ők is csak nappal, és csak a személyiségük azonosítása után térhetnek be. Az érintettek meglátogathatják, gondozhatják hátrahagyott állataikat, azonban az éjszakát továbbra sem tölthetik a környéken. 

Egyelőre még szinte megjósolhatatlan, hogy mire kell számítaniuk a károsultaknak. Ráadásul ők a közvetlen elszenvedői a parajdi sóbánya beázásának, ám vagy tucatnyi környékbeli település nyögi meg az árvizet. Ugyanis a sóbánya beázása elképzelhetetlen mennyiségű sót mosott be a különböző talajrétegekbe, ezáltal még az ivóvíz bázisba is bőven jutott belőle. A hivatalos szervek a csapvizet ezáltal fogyasztásra alkalmatlannak minősítették. Ám az élet nem állhat meg az erdélyi községben. Parajdnak talpra kell állnia, még, ha most kapott is egy gyomrost.

Lénárd András pedig aligha teheti meg, hogy inkább ide telepítse a Csíkszereda mellé megálmodott Dracula Parkot. 

Valamiből azonban meg kell élnie a helyieknek. És könnyen lehet, hogy a Jurassic Park filmek örök érvényű mondása erre a legtalálóbb. Az élet utat tör magának. Ugyanis a sóbányában felhalmozódott rettenetes vízmennyiséget szeretnék kiszivattyúzni a mérnökök. Igazából, a Korond-patak régi medrét szemelték ki részben erre a célra. Ám könnyen lehet, hogy egy másikfajta hasznosítás után kell nézniük a szakembereknek. 

A hatóságok most német, holland és magyarországi szakembereket, kutatókat hívtak a helyszínre, akik máris elemzésbe kezdtek a megoldást illetően. A helyi polgármester, akit a Székelyhon keresett fel, elárulta, hogy tervben van egy sós vizű tó kialakítása. Egyrészt ennek feltöltésével szárítanák ki a szétázóban lévő sóbányát, ami talán részben megmenthető lenne, másrészt egy újabb turisztikai attrakciót alkotnának. Azonban ehhez Nyágrus László polgármester szerint még sok-sok szempontot figyelembe kell venniük, mielőtt döntenének. 

Az biztos, hogy az idő a helyiek ellen dolgozik.

Ugyanis a bánya minél tovább ázik, a só annál erőteljesebb mértékben ázik ki a tárnákban. Ez pedig még mindig félő, hogy katasztrófát okozhat. Ugyanis eddig is attól tartottak, hogy egyfajta szökőárt generálhatna a bánya teljes beomlása, amint onnan "kicsap" a felgyülemlett sós víz. Reméljük végül ez valóban nem fog bekövetkezni, és a lehető leghamarabb megkezdik a kiszivattyúzást. 

Érdekesség, hogy Románia egyébként is a sós tavak európai nagyhatalma, számos ilyen képződmény található az országban.

Ezeket a szakemberek többnyire még javasolni is szokták használatra a különböző betegségekben szenvedőknek. Többek között ilyen magas sótartalmú tó Erdélyben, a szovátai Medve-tó, ami a világ egyik legnagyobb heliotermikus tava. Vize nyáron akár a 35 fokot is elérheti a felszín kétméteres rétegében, míg lentebb akár 80 Celsius fokos is lehet. Magas sótartalma is rekorder 100-300 gramm/liter, ám nem sok esély van arra, hogy a Parajd mellett kialakítandó mesterséges sós tó is ilyen erős koncentrátumot érjen el. 

A legfrissebb hírek szerint még mindig földmozgásokat érzékelnek a műszerek a sóbánya környékén, így egyelőre nem lehetünk teljesen nyugodtak a pusztítás végét illetően. Könnyen lehet, hogy további kitelepítésekre kell még sort keríteni, ha a bánya folytatja erodálódását. 

A parajdi sóbánya eltitkolt története: