Politikai öngyilkosságra készül a Tisza-kormány: Pogátsa Zoltán szerint súlyos hibát követ el a kabinet a 2027-es költségvetéssel

Éles szakmai és politikai vita bontakozott ki a Tisza-kormány első önálló, 2027-es költségvetési tervezete körül. Miközben Pogátsa Zoltán közgazdász a Pogi Podcast legfrissebb adásában egyenesen politikai öngyilkosságnak nevezte, ha a kabinet nem változtat gazdaságpolitikáján, addig Kármán András pénzügyminiszter a kormányszóvivőnek adott interjújában az „igazságosság és a fejlődés költségvetéseként” védte meg a törvényjavaslatot.
A kormányzat által benyújtott jövő évi büdzsé és a hozzá kapcsolódó középtávú terv gyorsabb gazdasági növekedést, igazságosabb adórendszert, valamint a korábban elmaradt fejlesztések elindítását ígéri. A két megszólalás összevetéséből azonban világosan látszik, hogy gyökeresen eltérő a megítélése annak, milyen gazdaságpolitikai irány vezethet el Magyarország tartós felzárkózásához.
Oktatás, egészségügy és béremelések: hol van az egyensúly?
Pogátsa Zoltán egyik legsúlyosabb kritikája szerint a 2027-es költségvetés továbbra sem biztosít elegendő forrást az oktatásra, az egészségügyre és az alapvető közszolgáltatásokra. A közgazdász úgy látja, az uniós felzárkózáshoz legalább az európai átlaghoz hasonló GDP-arányos ráfordításra lenne szükség: példaként említette, hogy miközben Magyarország az elmúlt években a GDP 4,9 százalékát költötte egészségügyre, az uniós átlag 7,1–7,2 százalék körül mozgott. Pogátsa hangsúlyozta, hogy nem az ország eladósítását, hanem a kiadások határozott átrendezését szorgalmazza, és különösen kockázatosnak tartja, hogy a középtávú kormányzati terv a jelenlegi, GDP-arányosan 50–51 százalékos állami újraelosztást 44 százalék környékére csökkentené, miközben az uniós átlag nagyjából 49 százalék.
Ezzel szemben Kármán András pénzügyminiszter a Köböl Anita kormányszóvivőnek adott videóinterjúban kiemelte, hogy a kabinet érdemi lépéseket tesz a közszolgáltatásokban dolgozók megbecsülésére. A tervek szerint 2027-től több mint 600 ezer állami alkalmazott – köztük egészségügyi szakdolgozók, szociális munkások és az oktatást segítő dolgozók – kap két számjegyű béremelést. A miniszter elismerte, hogy ennél is nagyobb emelésre lenne szükség, de a jelenlegi költségvetési mozgástér ezt engedi meg.

Orosz drón csapódott be a munkácsi pályaudvar mellett, Magyar Péter azonnal leállította a vonatközlekedést
Olvass tovább...
Adórendszer és forrásteremtés: „fogpiszkálóval való piszkálás” vagy célzott segítség?
A források előteremtése kapcsán mindkét fél lát lehetőségeket a pazarlás visszaszorításában, ám a mértéket másként ítélik meg. Pogátsa szerint a korábbi, Fideszhez kötődő vállalkozások támogatásának lefaragásával akár a GDP 2 százaléka is megtakarítható lenne, emellett csökkentené a rezsicsökkentés 1180 milliárd forintos költségét (megtartva a rászorulók célzott támogatását), valamint a látványsportok támogatását is, amelyre szerinte a költségvetés 1,5 százaléka megy el a 0,7 százalékos uniós átlaggal szemben. Úgy véli, a kétharmados többség birtokában a kormány a kampányígéretekhez képest csupán „fogpiszkálóval való piszkálást” hajtott végre.
Kármán András szerint viszont a kabinet már megkezdte a pazarló kiadások felszámolását: felülvizsgálják a kedvezőtlen koncessziós szerződéseket, visszafogják a politikaközeli cégek túlzott támogatását, megszüntetik a propagandakiadásokat, és több osztalékot várnak az állami vállalatoktól. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy a milliárdosokra kivetett vagyonadóból várt évi 200 milliárd forint szinte teljes egészében fedezi az alacsonyabb keresetűek adócsökkentését – a minimálbér szja-kulcsa 15-ről 9 százalékra csökken, ami mintegy 2,5 millió adózónak kedvez. Pogátsa ugyanakkor kevesli ezt az összeget a 45 ezer milliárd forintos állami újraelosztáshoz viszonyítva, és hiányolja a magasabb jövedelmeket terhelő új adókulcs, valamint a vállalati és ingatlanadók átfogó reformját.

A Seszták Miklós ügyéhez kötött kép egy ausztrál drogfogásból származik? - Rákérdeztünk az ausztrál határőrségnél, felismerik-e a jelenetet
Olvass tovább...
Termelékenység, hiánycélok és az euróbevezetés kérdése
A gazdasági növekedés motorját illetően a kormány 2027-re 2,4 százalékos GDP-bővülést vár a béremelések, az adócsökkentés, a családi pótlék megduplázása, valamint az uniós források 2,5–3-szorosára növekvő felhasználása révén. Kármán András kiemelte, hogy a 2026-ra várt 7,5 százalékos államháztartási hiányt 2027-ben 4,9 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalék alá szorítanák le, megteremtve ezzel az euró bevezetésének feltételét.
Pogátsa Zoltán ugyanakkor rámutatott egy súlyos strukturális problémára, amelyet korábban maga Kármán is ismertetett: 2010 óta a vállalati reálbérköltségek 40 százalékkal nőttek, míg a termelékenység mindössze 19 százalékkal javult (az elmúlt négy évben 16 százalékos bérköltség-emelkedésre kevesebb mint 3 százalékos termelékenységjavulás jutott). A közgazdász szerint hiba a bruttó átlagkeresetek növekedésének tervezett lassításával (az idei 9,2 százalékról 2027-re 5,6 százalékra) kezelni a helyzetet, ehelyett a termelékenységet kellene oktatási és infrastrukturális beruházásokkal növelni. Az euróbevezetés menetrendjét szintén elhamarkodottnak tartja mindaddig, amíg az egyes minisztériumok nem dolgozzák ki az energetika, a közlekedés és az oktatás hosszú távú stratégiáját.
„Nagyon remélem, hogy Magyar Péter rá fog jönni arra, hogy ez neki politikailag öngyilkosság” – fogalmazott Pogátsa Zoltán a műsorban, utalva arra, hogy a költségvetési szigor helyett a hosszú távú fejlődést megalapozó beruházásokat kellene előtérbe helyeznie a kormánynak.
A két álláspont röviden:
-
Pogátsa Zoltán legfőbb kritikái: Kevés forrás jut oktatásra, egészségügyre és infrastruktúrára; veszélyes az állami újraelosztás 44 százalékra csökkentése; elmaradt az adórendszer átfogó reformja; a bérnövekedés lassítása helyett a termelékenységet kellene javítani; elhamarkodott az euróbevezetési menetrend.
-
Kármán András legfőbb érvei: A büdzsé támogatja a rászorulókat és több mint 600 ezer közszolgálati dolgozó bérét emeli; a vagyonadó fedezi az alacsony keresetűek szja-csökkentését; a pazarló kiadások lefaragásával 2030-ra 3 százalék alá csökken a hiány; az uniós források és a fogyasztás beindítják a 2,4 százalékos növekedést.
