Botrány a parlamentben, Magyar Péter rekordot döntött, majd kőkeményen betámadták

Hétfőn Magyarország miniszterelnöke, Magyar Péter ismertette a 2027-es költségvetést a parlamentben, több mint 126 percig tartott a beszéde, ezzel pedig Gulyás Balázs szerint rekordot döntött:

Az 1990-es rendszerváltás utáni parlamenti beszéd csúcsok:

1. Magyar Péter  (TISZA) 2026. okt. 19. 126:10p napirend előtti

2. Baja Ferenc (MSZP) 1998. dec. 1. 90:10p az 1999-es költségvetés részletes vitája

3. Lezsák Sándor (MDF) 1997. szept. 16. 82:30p parlamenti vita

4. Varga Mihály (Fidesz) 2003. okt. 28. 40:30p költségvetési vita

Érthető, hogy ilyen hosszú volt Magyar Péter felszólalása, hiszen rengeteg bejelentést kellett tennie: egyebek között kiderült, hogy jövőre duplájára emelik a családi pótlékot, 9 százalékra csökkentik a minimálbér adóját, négyszeresére emelik a minimál-nyugdíjat, bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát és béremelések lesznek az állami szektorokban is. A kommentelők szerint ez mind remekül hangzik, de az ismert elemző, Deák Dániel nem ennyire pozitív a bejelentésekkel kapcsolatban, hiszen „betámadta” a miniszterelnököt és a költségvetést:

Magyar Péter két és fél órán keresztül ismertette a 2027-es költségvetést. Elemzés öt pontban!

1. EGYIK KEZÉVEL AD, MÁSIKKAL ELVESZ: A kormány béremeléseket, adócsökkentéseket és támogatásokat jelentett be, miközben más területeken adóemeléseket és korlátozásokat vezetne be. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy ki mennyi támogatást kap, hanem az is, hogy közben mennyivel növekednek a terhei.

2. KÖZÉPOSZTÁLY LESZ A VESZTES: A minimálbéresek szja-ja 9 százalékra csökkenne, miközben a magasabb jövedelmű családok egyes adókedvezményeit korlátozzák. Ez egyértelmű hangsúlyeltolódás: a kormány a támogatások egy részét a keresetekhez kötné. Felmerül a kérdés, milyen ösztönzőket teremt ez a magasabb jövedelem megszerzésére.

3. LÁTVÁNYOS VÁLTOZÁS A CSALÁDTÁMOGATÁSOKNÁL: Megduplázzák a családi pótlékot, ugyanakkor az anyák szja-mentességénél bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be, a 40 év feletti kétgyermekes anyákra pedig nem terjesztik ki a mentességet. Vagyis a munkajövedelemhez kötött kedvezmények egy részét korlátozzák, miközben a jövedelemtől független családi pótlékot emelik. Egyes családok többet kaphatnak, mások viszont eleshetnek korábban tervezett kedvezményektől.

4. A VÁLLALKOZÁSOKAT JELENTŐSEN TERHELIK: A társasági adó és az innovációs járulék változtatásaiból 260 milliárd forintos többletbevételt várnak. Emelkedik a reklámadó, változik a kiskereskedelmi különadó, és több ágazatra is magasabb terhek hárulhatnak. Ez a beruházásokra, a bérekre és a fogyasztói árakra is hatással lehet.

5. KÉRDÉSES A FEDEZET: A kormány 2100 milliárd forintnyi többletkiadással és jelentős kiadáscsökkentéssel számol, miközben 4,9 százalékos hiánycélt tűzött ki. A részletes költségvetésből derülhet ki, pontosan hol és mennyit takarítanának meg.

Összességében nem egyszerű támogatásbővítésről, hanem jelentős újraelosztásról beszélhetünk. A legfontosabb kérdés az lesz, hogy a dolgozó középosztály, a gyermekes családok és a vállalkozások összességében hogyan járnak az új rendszerrel.

Deák Dániel egy botrányos jelenetre is felhívta a figyelmet, ugyanis a „trombitás” Szabó Bálint állítólag zavarta a parlamentben a munkát, ezért Forsthoffer Ágnes házelnök kiküldte őt, Magyar Péter pedig jól hallható módon nagyon helyeselte a döntést:

Itt lehet megtekinteni Magyar Péter beszédét:

Ez is érdekelhet: