Így csapna le a Tisza a menekülő NER-es kőgazdagokra: külföldön sincsenek biztonságban!
Egyre határozottabb körvonalakat ölt a vagyonadó kísérőjeként belengetett, a külföldre elvándorló tehetős magánszemélyeket célzó adókötelezettség. Az úgynevezett kilépési adó (exit tax) lényege, hogy az adóilletőség más országba történő áthelyezésekor úgy tekintene a vagyonra, mintha azt a tulajdonos az elköltözés pillanatában piaci áron értékesítette volna. A kiszivárgott tervek alapján az 500 millió forint feletti vagyonokat érintő 15 százalékos szja-szabály miatt a leggazdagabbak számára a repülőjegy megváltása sem jelent majd automatikus menekülőutat.
Nem várják meg az eladást: A kiköltözéskor nyújtják be a számlát
A szabályozás hátterét Kövesdy Attila adóügyi államtitkár korábbi nyilatkozata is megerősítette: az eljárás a félmilliárd forint feletti vagyonállománnyal rendelkezőket célozza meg, és a személyi jövedelemadózás keretei között valósulna meg.
A rendszer logikája a felhalmozott, ám még el nemadott یا fel nem használt tőkenyereségre épül. Ha egy befektető jelentős cégértéket vagy vagyont halmoz fel Magyarországon, a nyereség mindaddig csupán papíron létezik, amíg eladás nem történik. Ha azonban a tulajdonos külföldre teszi át a székhelyét, a magyar állam végleg eleshet az adóztatási jogtól, mivel a tőkejövedelmeket főszabály szerint az új lakóhely szerinti ország adóztatja meg.
A helyzetet Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke egy érzékletes példával szemléltette az Indexnek:
olyan ez, mint amikor egy baráti társaságban valaki a társaság közelebbről feláll, hogy hazamenjen. Természetes, hogy a saját fogyasztását elszámolja, de az exit tax logikája szerint most úgy számolnának el vele, mintha az este legvégéig a helyszínen maradt volna.
Jövő héten újra összeül az Országgyűlés - újabb mentelmi ügyekről is döntés születik
Olvass tovább...
Mi lesz a Magyarországon maradó ingatlanokkal?
A nemzetközi gyakorlatban és az Európai Unió jogszabályaiban az exit tax nem jelent automatikus és azonnali adóbehajtást. Az uniós elvek alapján ugyanis a még nem realizált nyereség azonnali megadóztatása korlátozhatná a személyek és a tőke szabad áramlását, ezért sok esetben fizetési halasztást kell biztosítani.
Különösen érdekes kérdést vet fel a hazai ingatlanállomány sorsa. Ha egy elköltöző magánszemély megtartja a magyarországi ingatlanjait, az állam adóztatási joga nem szakad meg, hiszen az ingatlan fizikai helye nem változik. Ráadásul a jelenlegi magyar szabályok szerint az ingatlanértékesítés a szerzést követő ötödik évtől már amúgy is adómentes. Szakmai szempontból így kulcskérdés lesz, hogy a magyar jogalkotó hogyan kezeli majd a határokon belül maradó ingatlanvagyont.
„Nem szabadna most elrontanunk” – Hegedűs Zsolt változásokat jelentett be
Olvass tovább...
Nemzetközi példák: A Facebook társalapítója is megfizette az árat
A kilépési adó koncepciója a világban egyáltalán nem ismeretlen:
-
Franciaországban régóta működik hasonló rendszer, amely a külföldre költözők jelentős üzletrészeire terjed ki, ugyanakkor meghatározott időtávú fizetési halasztást és mentesülési opciókat is biztosít.
-
Az Egyesült Államokban az egyik leghíresebb eset Eduardo Saveriné, a Facebook társalapítójáé volt, aki 2011-ben mondott le amerikai állampolgárságáról. Az amerikai expatriation tax alapján az akkor még tőzsdére nem vezetett Facebook-részesedése után több száz millió dolláros adóteher keletkezett, amelyet meg is kellett fizetnie az amerikai államnak.
A vállalati szférában ráadásul Magyarországon sem teljesen új a gondolat, hiszen a társasági adóban már létezik a tőkekivonási adóztatás intézménye, ha egy cég a székhelyét külföldre helyezi át.
Mikor csap le az új adóterhelés?
Gyakorlati szempontból a legnagyobb bizonytalanságot a hatálybalépés dátuma okozza. Míg a vagyonadó tervezett indulási napjaként 2026. december 15-ét jelölték meg, az exit tax pontos jogszabálytervezete és dátuma egyelőre nem ismert.
Amennyiben a két adónem egyszerre lép hatályba, a külföldre költözést tervezők számára szűkös időablak marad a döntésre. Az előttünk álló időszak döntő kérdése az lesz, hogy a magyar szabályozás pontosan mit minősít majd távozásnak, miként számítja ki a nem realizált nyereséget, és mikor kell ténylegesen megnyitni a pénztárcákat.
