Magyar Péter botrányába bukhat bele a Tisza-kormány? Telefonlopás miatt bukhat idejekorán a miniszterelnök
Hetek óta a belpolitikai diskurzus középpontjában áll a miniszterelnök ellen indított büntetőeljárás, amely egy korábbi, éjszakai szórakozóhelyen történt incidensre vezethető vissza. Miután Magyar Péter önként lemondott a mentelmi jogáról, a nyomozó hatóságok gyanúsítottként hallgatták ki. A közvéleményt leginkább az foglalkoztatja, hogy egy jogerős elmarasztalás esetén elveszítheti-e parlamenti székét és kormányfői tisztségét. A lehetséges alkotmányjogi forgatókönyveket Dr. Váczi Péter szakértő foglalta össze az ATV.hu megkeresésére.
A Dunába dobott mobiltól a hatósági kihallgatásig
Az ügy előzménye egy budapesti klubban történt szóváltás, ahol a politikus nézeteltérésbe keveredett egy őt videózó vendéggel, elvette a felvételt készítő készülékét, majd a folyóba hajította azt. Az eljárás lefolytatása korábban akadályokba ütközött, mivel az Európai Parlament nem függesztette fel a képviselő mentelmi jogát. A helyzet akkor változott meg gyökeresen, amikor a hazai vádhatóság kikérte a védettségét, amit a miniszterelnök önként feladott. A hatóságok ezt követően hivatalosan is gyanúsítottként hallgatták ki a miniszterelnököt.
A fejlemények nyomán felmerült a kérdés, hogy egy elmarasztaló ítélet milyen következményekkel járhat a kormányfői megbízatásra nézve. Dr. Váczi Péter alkotmányjogász hangsúlyozta:
„A jogerős elmarasztalás következménye nem automatikus, hanem a kiszabott szankciótól és a bűncselekmény minősítésétől függ.”
Akár 60 ezer forint járhat a téli rezsire, de nem mindegy, mikor kéred
Olvass tovább...
Mikor veszhet el a képviselői megbízatás?
A szakértő az ATV.hu kérdésére három különálló jogi kategóriát különít el a hatályos szabályozás alapján:
-
Közügyektől való eltiltás: Olyan mellékbüntetésről van szó, amelyet szándékos bűncselekmény miatti letöltendő szabadságvesztés esetén alkalmaznak. Aki ilyen büntetést kap, elveszíti választójogát, nem tölthet be hivatalos tisztséget, így választott képviselői tisztsége a döntés jogerőre emelkedésével azonnal megszűnik.
-
Végrehajtandó szabadságvesztés: A megbízatása annak a képviselőnek szűnik meg, aki jogerős bírósági ítélet alapján ténylegesen megkezdi szabadságvesztése letöltését. A próbaidőre felfüggesztett büntetés nem vonja maga után ezt a következményt.
-
Bűntett miatti elmarasztalás: Ha a képviselőt megbízatásának ideje alatt bűntett miatt jogerősen elítélik, az Országgyűlés kétharmados többséggel mondja ki az összeférhetetlenséget. Mivel a lopás a megfújt érték nagyságától függően minősülhet vétségnek vagy bűntettnek, a pontos vád besorolása meghatározó lesz.
Enyhébb szankciók – mint például pénzbüntetés, megrovás, próbára bocsátás, vétség miatti elmarasztalás vagy felfüggesztett szabadságvesztés – esetén a mandátumvesztés főszabály szerint nem következik be.
Nem számított, ki fideszes – csak az, hogy belefér-e a kormány világképébe: Orbán Viktor védőbeszéde visszafelé sült el
Olvass tovább...
A miniszterelnöki tisztség jogi sorsa
A kormányfői megbízatás megszűnését az Alaptörvény külön határozza meg. A tisztség automatikusan megszűnik, ha a tisztségviselő elveszíti a megválasztásához szükséges törvényi feltételeket – így például a választójogát.
Amennyiben a bíróság jogerősen közügyektől való eltiltást szab ki, a miniszterelnök elveszíti választójogosultságát. Ebben az esetben a parlamenti képviselők kétharmados szavazással állapítják meg a feltételek hiányát. Ezt követően a köztársasági elnök tizenöt napon belül új személyt javasol a miniszterelnöki posztra, a transition időszakában pedig a miniszterelnök-helyettes gyakorolja a kormányfői jogköröket.
Jogorvoslati lehetőségek és politikai eszközök
Egy nem jogerős elmarasztaló határozattal szemben a miniszterelnök fellebbezéssel élhet, a jogerős döntést követően pedig felülvizsgálati kérelemmel, valamint az Alkotmánybíróság előtt alkotmányjogi panasszal támadhatja meg az ítéletet. Emellett az elnöki kegyelem és a mentesítés joga a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik.
A miniszterelnöki megbízatás jogszerű megszüntetésére két alkotmányos út létezik: a megválasztási feltételek hiányának kétharmados megállapítása, vagy a parlamenti többség által megszavazott konstruktív bizalmatlansági indítvány.
