Brüsszel támadja a magyar állampapírt: milliókat bukhatnak a magyarok, ha nem lép a kormány

Mi a probléma Brüsszel szerint?

A konfliktus gyökereit és jogi hátterét Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke világította meg az Indexnek. A szakember elmondta: a magyar szabályozás 2019-ben lépett életbe azzal a megfogalmazott gazdaságpolitikai céllal, hogy a háztartások megtakarításait a hazai állampapírpiac felé terelje, ezzel erősítve az államadósság belső finanszírozását.

A kedvezményes rendszert 2023-ban tovább erősítették, amikor a legtöbb kamatjövedelemre kivetették a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) a 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) mellé. A lakossági állampapírok azonban ez alól is mentesültek, így kétszeres adóelőnybe kerültek a külföldi értékpapírokkal szemben.

Az Európai Bizottság kifogása nem az adómentesség meglétére irányul, hanem a diszkriminatív különbségtételre. Mivel a magyar magánszemélyek a hazai állampapírok után nem fizetnek adót, míg egy másik EU-s állam papírjai után igen, ez a gyakorlat a Bizottság szerint torzítja a versenyt, visszatartja a befektetőket a külföldi opcióktól, és sérti a tőke szabad mozgásának elvét.

Nem Magyarország az egyetlen, akit elővettek

A Bizottság érvelése nem példa nélküli az uniós joggyakorlatban. Az Európai Unió Bírósága korábban Portugália esetében is kimondta, hogy jogellenes az az adózási konstrukció, amely kedvezőbb feltételeket biztosít a saját állampapírokra a más tagállamok által kibocsátottakkal szemben.

Hasonló eljárás indult a közelmúltban Írország ellen is, ahol az ír államkötvények értékesítésén elért nyereség adómentességét kifogásolták a többi EGT-állam kötvényeivel összehasonlítva. A magyar szabályozás ugyan hét évig zavartalanul működött, a most megküldött hivatalos felszólító levéllel (letter of formal notice, ügyszám: INFR(2026)2155) azonban élesbe fordult az eljárás.

Három forgatókönyv áll a magyar kormány előtt

Magyarországnak két hónapja van válaszolni a brüsszeli megkeresésre. A szakértő szerint a magyar jogalkotó előtt három lehetséges kiút mutatkozik:

1. Az adóelőny megszüntetése vagy szűkítése: Jogi szempontból ez a legegyszerűbb válasz, ám komoly gazdasági kockázattal jár, hiszen az adómentesség eltörlése drasztikusan csökkentheti a lakossági állampapírok iránti keresletet.

2. Az adómentesség kiterjesztése más uniós állampapírokra: A magyar állampapírok adómentessége megmaradna, de azt kiterjesztenék a többi EU- és EGT-tagállam megfelelő értékpapírjaira is. Ez adósemleges környezetet teremtene, így a magyar befektetők szabadabban válogathatnának az európai állampapírok között.

3. A forintban denomináltság feltétele: A kedvezményt nem a kibocsátó államhoz, hanem a kötvény devizaneméhez kötnék (például csak a forintban kibocsátott állampapírok lennének adómentesek). Ennek elfogadtatása azonban jogilag összetett, és azzal a mellékhatással járna, hogy a magyar állam eurós kötvényei sem lennének automatikusan adómentesek.

Mi lesz a már megvásárolt állampapírokkal?

A lakossági befektetőket leginkább foglalkoztató kérdés, hogy mi történik a meglévő állampapír-állománnyal. Magyar Csaba rámutatott: az eljárás önmagában nem jelenti azt, hogy a korábban megszerzett kamatok után utólagosan adót kellene fizetni.

Egy esetleges törvénymódosítás esetén azonban kulcskérdés lesz az átmeneti szabályozás: a jogalkotónak tisztáznia kell, hogy a jövőben kifizetendő kamatokra vonatkoznak-e az új adóterhek, vagy a korábban megváltott papírok kifutásukig megtarthatják adómentes státuszukat.

A kormány álláspontja és a várható intézkedések iránya döntő fontosságú lesz a piac stabilitása szempontjából, hiszen a bizonytalanság elhúzódása átrendezheti a lakossági befektetési piacot.