A Fidesz szerint Magyar Péter a mentelmi botránnyal tereli el most a figyelmet a legfontossabb ügyekről

A vagyonadó és az ukrán üzemanyagtároló körüli vita is szerepelt a Hír TV Monitor című műsorának témái között. Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője Magyar Péter mentelmi ügyéről beszélve azt állította, hogy a miniszterelnök el akarja vonni a figyelmet az ország szempontjából fontosabb kérdésekről:

„Az történik, hogy Magyar Péternek bíróság elé kell állnia egy telefonlopási ügyben, és úgy tűnik, hogy ebből ő most egy olyan nagy ügyet akar kreaálni, amivel eltudja vonni a figyelmet más, az ország szempontjából egyébként sokkal fontosabb, ügy elől, mint például a rekordmagas üzemanyagárak kérdése, vagy az, hogy sorra jelentik be a munkahelyek bezárását, gyárak elköltözését, vagy éppen a legutóbbi medián közvéleménykutatási adatokat, ami a Tisza népszerűség vesztését és a Fidesz erősödését jelenti. És most ehelyett erről beszélünk, hogy valami történik. aminek rendes körülmények között is meg kellene történnie.”

Miért bírálják a vállalkozók a vagyonadót?

A műsorban kitértek az adótervvel és a vállalkozói kifogásokkal is. A kormány terve az egymilliárd forint feletti vagyonrészt évente egy százalékkal adóztatná meg. Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a jogszabálytervezet néhány héten belül társadalmi egyeztetésre kerülhet. Az ingatlanok és a vállalkozások értékelésére vonatkozó részletes szabályok még nem ismertek.

Az Agrárszektornak nyilatkozó, nevüket nem vállaló tehetős agrárvállalkozók többféle kifogást fogalmaztak meg. Volt, aki szerint a leggazdagabbak nincsenek túladóztatva, mégis hatékonyabbnak tartaná a meglévő adók módosítását. Mások az új adminisztráció költségeit, az adóelkerülés lehetőségét vagy a vállalati adományokra fordítható pénz csökkenését vetették fel. Ezek az érintettek aggályai, az adó bevezetésének következményeit még nem lehet tényként leírni.

A Portfolio szerdai konferenciáján a vagyonkezelők között sem volt teljes az egyetértés. Egyesek igazságtalannak tartják az adót azokkal szemben, akik piaci tevékenységből szerezték a vagyonukat; más megszólaló szerint több ügyfél elfogadja, hogy többet kell befizetnie, de a részleteket és a bevezetés ütemét kifogásolja. A vita tehát valós, a Hír TV címében szereplő „lázadás” viszont nem írja le pontosan az eltérő álláspontokat.

Leállhat az orosz olaj Magyarország felé?

A Mol és az ukrán Naftogaz szeptember 20-án szándéknyilatkozatot írt alá magyarországi üzemanyagtároló kapacitások közös vizsgálatáról. Az ukrán vállalat szerint ezek az ukrán piac ellátását szolgálnák. A Mol közlése alapján a műszaki, pénzügyi és hatósági feltételek feltárása akár több évet is igénybe vehet. Magyar Péter miniszterelnök azonban szeptember 21-én kijelentette, hogy amíg a Tisza kormányoz, nem épül ilyen tároló Magyarországon. Ezt a politikai állásfoglalást az ügy megítélésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni: a szándéknyilatkozat önmagában sem jelentett döntést az építkezésről, a kormányfő pedig kifejezetten ellenezte azt.

Igor Juskhov orosz energetikai szakértő az Absatz című lapnak azt mondta: Oroszország elméletileg leállíthatná a Magyarországra irányuló olajszállítást, és a megállapodás ürügyül szolgálhatna ehhez. Magyarán ezt nem orosz kormányzati döntést jelentett be.  Bóka a Medián felmérésére is hivatkozott. A kutatóintézet szerint júliushoz képest a teljes népességben három százalékponttal csökkent a Tisza, és ugyanennyivel nőtt a Fidesz támogatottsága. A szeptemberi mérésben ugyanakkor továbbra is a Tisza vezetett: 54 százalékon állt a Fidesz 22 százalékával szemben.