Mélyreható, több kormányzati cikluson átívelő szerkezeti átalakítások előtt áll a magyar egészségügyi rendszer, amelynek keretében elkerülhetetlenné válik egyes korszerűtlen intézmények bezárása és a szakellátások centrumokba szervezése. Erről Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára beszélt a Népszavának adott interjújában. Az év végére elkészülő országos állapotfelmérés alapján a Tisza-kormány a járóbeteg-ellátásra és az alapellátásra helyezi a hangsúlyt, miközben jelentős forrásokkal vágna neki a várólisták lefaragásának és a kórházi átláthatóság megteremtésének.
Átfogó képet adott a hazai betegellátás várható jövőjéről Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára. A politikus rávilágított: az év végére véglegesítik a magyarországi egészségügyi intézmények országos állapotfelmérését, amely alapvető kiindulópontként szolgál majd a hálózat érdemi átalakításához és a párhuzamosan futó szolgáltatások összevonásához. Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a teljes infrastruktúra érdemi megújítása és a modernebb környezet megteremtése akár három-négy-öt kormányzati ciklust is igénybe vehet.
A tervezett intézkedések hátterében az évtizedes szakemberhiány és a kórházi épületek műszaki állapota áll. Svéd Tamás kifejtette, hogy a jelenlegi humánerőforrás-helyzetben egyszerűen tarthatatlan az a modell, amely minden településen minden típusú szakellátást biztosítani próbál.
Lekísérték a színpadról az X-Faktor versenyzőjét, ami ezután történt, az még Gáspár Lacit is meglepte
Olvass tovább...
Intézménybezárások és a járóbeteg-ellátás megerősítése
A tárca elképzelései szerint bizonyos szakellátásokat a jövőben nagyobb, jól felszerelt centrumokba vonnak össze. A korszerűtlen, gazdaságosan nem üzemeltethető vagy fizikailag lepusztult épületeket kiváltják, ami elkerülhetetlenné teszi egyes kórházak és ellátóhelyek végleges bezárását.
A fekvőbeteg-ellátás karcsúsításával párhuzamosan az egészségügyi jelenlét nem szűnik meg a kistelepüléseken sem, ám a súlypont eltolódik: a kormány az alapellátást és a járóbeteg-szakellátást kívánja megerősíteni. Ennek jegyében a háziorvosok és a szakdolgozók a jövőben lényegesen több diagnosztikai és szűrővizsgálatot végezhetnek el helyben, közvetlenül tehermentesítve a szakrendelőket és az osztályokat.
Szabad forgatás a kórházakban és nyilvános fertőzési mutatók
Az átszervezések mellett a Tisza-kormány jelentős lépéseket tesz az átláthatóság növelése érdekében. Szeptembertől nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzési mutatókat, amelyeket a későbbiekben további teljesítményindexek követnek majd, így az egyes intézmények hatékonysága közvetlenül összehasonlíthatóvá válik a lakosság számára.
Ezzel egyidejűleg gyökeresen megváltozik a sajtó jelenléte is az egészségügyi intézményekben: megszűnik a minisztériumi és az Országos Kórházi Főigazgatósági engedélyeztetési kötelezettség. A sajtó munkatársai a betegjogok és a személyiségi jogok szigorú betartása mellett a jövőben szabadon forgathatnak és fotózhatnak a kórházakban.
Annyira berezeltek a csapattársak Messitől: volt, aki az anyját hívta segítségül, amikor meglátta a világsztárt
Olvass tovább...
500 milliárdos pluszforrás a várólisták ellen és új mentési elvek
A kormány kiemelt célul tűzte ki, hogy 2027 végére a műtéti várakozási idő országosan 6 hónap alá csökkenjen. Ezt a folyamatot a költségvetésből vállalt, évi 500 milliárd forintos pluszforrás biztosításával támogatják.
Módosul a mentőellátás teljesítményének mérése is: a kiérkezési időt a jövőben nem a mentőkocsi riasztásától vagy felszabadulásától, hanem a segélyhívás beérkezésének pillanatától számítják. A cél az, hogy a sürgős, életveszélyes esetekben a segítség 15 percen belül garantáltan megérkezzen a helyszínre. Mindemellett egy retorziómentes betegbiztonsági hibabejelentő rendszert is kiépítenek, amely lehetővé teszi a szisztematikus ellátási problémák feltárását és javítását a szakdolgozók büntetése nélkül.
