Bóka János látványos videóban támadta meg a Tisza-kormány első száz napját a szentgotthárdi azbesztszennyezés miatt. A felháborodás érthető, csak egyetlen kellemetlen kérdés maradt ki az összeállításból: hogyan kerülhetett évtizedeken át rákkeltő anyag magyar utakba anélkül, hogy azt bárki észrevette volna?
„Az első 100 nap Facebook-kormányzása és abszolút filmszínháza helyett valódi kormányzásra lenne szükség”
– ezzel a szöveggel tett közzé videót Facebook-oldalán Bóka János.
A Fidesz frakcióvezetőjének összeállítása a Tisza-kormány első száz napját bírálja, középpontjában pedig a szentgotthárdi azbesztügy áll. A videóban megszólal Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere is, aki arról beszél, hogy a város továbbra is várja a szükséges végrehajtási utasításokat.
A probléma valóban súlyos. Szentgotthárdon mintegy 47 ezer négyzetméternyi útfelület lehet érintett, miután több közterületen és kőzúzalékos úton is azbesztet mutattak ki. A veszélyes anyag eltávolítása és szabályos kezelése akkora költséget jelenthet, amelyet egy önkormányzat saját forrásból aligha tud előteremteni.
Bóka János a kormány késlekedését támadja
A Tisza-kormány augusztus közepén hárommilliárd forintot különített el a szennyezés felszámolására. Az erről szóló kormányhatározat létrehozta az Azbeszt-mentesítési Alap pénzügyi keretét, a felhasználás részletes szabályai azonban egyelőre hiányoznak. Ezért várnak az érintett önkormányzatok a végrehajtási utasításokra. A pénz papíron már rendelkezésre áll, de amíg nem derül ki pontosan, kik, milyen feltételekkel és milyen munkákra használhatják fel, addig a tényleges mentesítés sem kezdődhet meg teljes körűen.
Bóka kritikája ezen a ponton védhető: egy rákkeltő anyaggal kapcsolatos veszélyhelyzetben minden elvesztegetett hét számít. A videó azonban úgy tesz, mintha az egész történet száz nappal ezelőtt kezdődött volna.
„Ezek a fiatalok nem érdemlik meg a segítségét” – különös gyász kezdődött Orbán Viktor oldalán
Olvass tovább...
Pedig az azbesztes kő nem a Tisza-kormány idején került Magyarországra.
Három évtizeden át hozhatták Magyarországra a szennyezett követ
A Greenpeace és az ügyet feltáró osztrák szervezetek adatai szerint a burgenlandi bányákból származó kőzúzalékot körülbelül harminc éven keresztül használták fel Ausztriában és Nyugat-Magyarországon. Utakba, parkolókba, játszóterekre és különböző építkezésekbe kerülhetett belőle. A Greenpeace szerint az osztrák hatóságok legkésőbb 2011 óta tudhattak az egyik bánya azbesztterheléséről. Arról jelenleg nincs nyilvános bizonyíték, hogy a magyar kormányt vagy a hazai hatóságokat akkor hivatalosan értesítették volna.
Ez azonban nem tünteti el a magyar állam felelősségével kapcsolatos kérdéseket.
„Na hajrá Tiszaszekta fiatalok” – Lincshangulat alakult ki a magyarok körében egy romániai katonai behívó miatt
Olvass tovább...
Magyarországot 2010 és 2026 között megszakítás nélkül a Fidesz vezette. Ezalatt az ország nyugati részén évekig olyan külföldi kőzúzalékot használhattak fel, amelyről később kiderült, hogy azbesztet tartalmaz. A szennyezés végül nem egy tizenhat éven át működő állami ellenőrzési rendszernek tűnt fel: civil vizsgálatok és helyi mintavételek hozták felszínre.
A Fidesz jogos kérdéseket tesz fel – csak önmagának nem
Bóka János számon kérheti, miért nem készültek még el a végrehajtási szabályok, és miért várnak továbbra is a települések. Erre a Tisza-kormánynak világos választ kell adnia. A Fidesz azonban nem ugorhatja át az ügy első tizenhat évét csak azért, mert most ellenzékből kényelmesebb a századik napot számolni. Ha valóban az emberek egészsége a fontos, akkor nemcsak azt kell kivizsgálni, miért nem indult el három hónap alatt a teljes mentesítés. Azt is meg kell kérdezni, hogyan juthatott át éveken keresztül az ország határán az azbesztes kő, milyen tanúsítványok alapján értékesítették, kik építették be, mely magyar hatóságok ellenőrizték, és miért nem derült fény a veszélyre a Fidesz 16 éves kormányzása alatt.
