Az Alkotmánybíróság döntéséről: "a prosti csak addig élvez veled, amíg tudja, hogy meg fogod fizetni" - Lattmann Tamás meglepő hasonlattal élt
Érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság a Fidesz–KDNP Alaptörvény-módosítást támadó indítványait. A döntésre reagálva Lattmann Tamás nemzetközi jogász éles és vulgáris hasonlattal kritizálta a testületet, miközben a kormánypártok valójában egy korábbi, saját maguk által elfogadott szabályozás hálójába akadtak bele.
Éles kritikák és rendkívül vulgáris hasonlat a határozat után
Igen éles és szókimondó reakciót váltott ki a szakértőkből a hétfői napon nyilvánosságra hozott határozat. Lattmann Tamás nemzetközi jogász a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében nyers és vulgáris párhuzammal fejezte ki véleményét. A szakember a testületet „Tákolmányíróságnak” nevezve úgy fogalmazott:
"Tessék már egyszer és mindenkorra megjegyezni, hogy a prosti csak addig élvez veled, amíg tudja, hogy meg fogod fizetni, ráadásul jó eséllyel akkor is csak tetteti."
Nem Lattmann volt az egyetlen, aki keményen fogalmazott: Huth Gergely szintén gyávának nevezte az Ab-t a határozat kapcsán, és úgy vélekedett, hogy a kormánypártok saját maguknak okoztak súlyos politikai kárt.
Az oktató akart a forgalomban vizsgázni Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, de mindig megbukott tanítványa helyett
Olvass tovább...
Érdemi vizsgálat nélkül maradtak érvényben a módosítások
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a kormánypárti politikusok mindhárom beadványát elutasították. Emiatt változatlanul hatályban marad az alkotmánymódosítás valamennyi vitatott eleme, beleértve a Sulyok Tamás államfő megbízatását megszüntető passzust, az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tizenkét esztendős mandátumkorlátot, valamint az alkotmánybírák hetvenéves korhatárát előíró szabályt.
A testület többségi álláspontja szerint az Alkotmánybíróság nem rendelkezik olyan hatáskörrel, amely lehetővé tenné az alaptörvény-módosítások tartalmi vagy érdemi felülvizsgálatát. A bírák kizárólag azt ellenőrizhetik, hogy a módosító javaslat elfogadása és kihirdetése a jogszabályokban előírt eljárásrendnek megfelelően történt-e meg. Indoklásukban kiemelték, hogy amennyiben érdemben vizsgálnák a tartalmát, azzal az Alkotmánybíróság az Országgyűlés mellett egyfajta „társalkotmányozó” szerepbe lépne át.
Emberölés történt Gyomaendrődön - A férjét és a lányát is holtan találta az otthonukban egy nő
Olvass tovább...
A kormánypártok a saját korábbi döntésük csapdájában
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a módosítás ellen fellépő Fidesz most azzal a jogi helyzettel szembesül, amelyet korábban saját maga hozott létre. Az Országgyűlés kormánypárti kétharmada még 2013 márciusában szavazta meg az Alaptörvény negyedik módosítását 265 igen voks mellett, 11 nem szavazat és 33 tartózkodás kíséretében.
Ez a korábbi döntés rögzítette végérvényesen a jogrendben, hogy az Alkotmánybíróság kizárólag az elfogadási és kihirdetési eljárás szabályosságát vizsgálhatja, az alkotmánymódosítások tartalmát nem. Bár a 2013-as szavazás idején ellenzéki pártok, civil szervezetek, nemzetközi politikusok és uniós szervek is hevesen tiltakoztak – Budapesten ezres tüntetés zajlott, aktivisták pedig elfoglalták a Fidesz-székház udvarát –, a kormánypárti többség akkor átvitte a javaslatot. Az Alkotmánybíróság döntése most pontosan ehhez az akkori jogalkotási lépéshez nyúlt vissza.
