Nagy Ervin és Tarr Zoltán újabb bejelentései, a magyar kultúrpolitika eseményei

Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár rövid idő alatt több olyan intézkedést jelentett be, amelyek átalakíthatják a magyar színházi világ működését.

 Az Operettszínház körüli viták után most már a vezetők kiválasztási rendszere is változhat. Nagy Ervin színészi pályáról érkezett a politikai-kulturális vezetésbe, és kultúráért felelős államtitkári kinevezése után azt hangsúlyozta, hogy szakmai alapú döntéshozatalt, párbeszédet és az alkotói szabadság erősítését szeretné előtérbe helyezni. Ezek után nagy lendülettel munkához is látott. A kommunikációjának egyik visszatérő eleme lett a kulturális intézmények működésének felülvizsgálata.

Tarr Zoltán miniszterrel közösen már többször arról beszélt, hogy párbeszédet kezdeményeznek a szakmai szervezetekkel, és áttekintenék több intézmény működését is. Az új kultúrpolitika beindulásával már botrányok is előtörtek.

A Budapesti Operettszínház az elmúlt években több alkalommal került viták középpontjába.

A dolgozók 2026-ban a minisztériumhoz és Nagy Ervinhez fordultak azzal a kéréssel, hogy vizsgálják felül az intézmény korábbi ügyeit. Közpénz-ügy is felmerült ezen a területen.

Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár feljelentést tett hűtlen kezelés gyanúja miatt az Orbán János Dénesnek kifizetett jogdíjak ügyében.

Most pedig szintén a magyar színházakat érintő változás jöhet, ugyanis változik a vezetők kiválasztásának rendszere.

A jövőben nemcsak a szakmai elképzelések, hanem a vezetői alkalmasság is nagyobb szerepet kaphat az igazgatói pályázatok elbírálásában.

Nagy Ervin közösségi oldalán arról számolt be, hogy a színházi vezetők kiválasztásának rendszerét új elemekkel egészítenék ki. A tervek között szerepel a kötelező vezetői kompetenciamérés bevezetése, amelynek célja, hogy az intézményvezetők ne csupán művészeti, hanem szervezeti és vezetői szempontból is megfeleljenek az elvárásoknak.

A kultúráért felelős államtitkár szerint a színházaknak olyan alkotói közegként kell működniük, ahol a munkatársak biztonságban érezhetik magukat, ezért kiemelt figyelmet fordítanának a hatalommal való visszaélés, a zaklatás és a toxikus munkahelyi légkör visszaszorítására.

A változások első gyakorlati lépéseként két jelentős budapesti teátrum vezetői pályázata is napirendre került. A Madách Színház és az Újszínház igazgatói posztjára új pályázatokat írtak ki, mivel a jelenlegi vezetők megbízatása hamarosan lejár. A Madách Színházat 2004 óta vezető Szirtes Tamás irányítja az intézményt, amely elsősorban nagyszabású zenés produkcióiról ismert.

Az Újszínház élén 2012 óta Dörner György áll, aki vezetése alatt a teátrum hangsúlyosan a magyar és klasszikus értékeket helyezte repertoárjának középpontjába. Mindkét igazgató mandátumát legutóbb 2021-ben hosszabbították meg, így a most meghirdetett pályázatok új időszakot nyithatnak a két intézmény történetében.

A tervezett változtatások azt jelzik, hogy a kulturális vezetés a jövőben nagyobb hangsúlyt kíván helyezni arra, hogyan működnek belülről a művészeti intézmények, és milyen vezetői szemlélet alapján irányítják azokat.

Mindeközben Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter közölte, hogy már több mint 3,3 milliárd forintnyi közpénzt fizettek vissza azok közül a kulturális támogatásokból, amelyeket még az előző kormány idején ítéltek oda.

A miniszter közlése szerint korábban arra kérték a támogatásban részesülőket, hogy amennyiben úgy látják, pályázatuk vagy támogatásuk jogszerűsége nem áll biztos alapokon, önként rendezzék a helyzetet. A felszólítás után jelentősen nőtt a visszautalások száma, köztük több tízmilliós összegekkel is.

Nagy Ervin és Tarr Zoltán tehát egyaránt aktívak a magyar kultúrpolitika, és annak ügyeinek területén.

Vajon ezek a változások kellő eredményt érnek el? Tényleg sikerülhet megreformálni kulturális tereinket? A művészet és a kultúra nagyobb teret nyerhet?

Forrás: Wikipedia,Telex, HVG, 444, 24.hu