Magyar Péter kormánya átírta a pénzügyi szabályokat, négy hónapra elengedik a szankciót

Egy fontos változás jelent meg a Magyar Közlönyben, amely a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek pénzügyi elszámolását érinti. A július 17-én kihirdetett rendelet alapján négy hónap esetében nem kell megfizetniük egy olyan összeget, amely akkor merülhet fel, ha a tényleges kiadásaik eltérnek attól, amit korábban előre jeleztek. A változás a 2026. júniusi, szeptemberi, októberi és novemberi adatokra vonatkozik.

A szabály megértéséhez először azt kell tisztázni, hogyan működik az érintett rendszer.

A kormányhoz tartozó, állami pénzekkel gazdálkodó szerveknek előre kell jelezniük, hogyan alakulnak majd a kiadásaik. A tényleges költést később összevetik ezekkel az előrejelzésekkel. Ha egy állami szerv tényleges kiadásai a szabályokban meghatározott mértékben eltérnek attól, amit előre jelzett, bizonyos esetekben plusz összeget kell befizetnie a központi költségvetésbe.

A most megjelent rendelet ezen változtat átmenetileg. A Magyar Államkincstár a négy érintett hónapban továbbra is kiszámolja, mekkora volt az eltérés, és azt is, mekkora lenne az ehhez kapcsolódó összeg. A rendelet azonban kimondja, hogy ezekben az esetekben nem állapítanak meg befizetési kötelezettséget. Ez nem jelenti azt, hogy a kormányzati szervek mostantól korlátlanul vagy ellenőrzés nélkül költhetnének. A rendelet egy meghatározott befizetési kötelezettséget érint.

Érdekesség, hogy a könnyítés a júniusi adatokra is vonatkozik, miközben a rendeletet csak július 17-én hirdették ki, és másnap lépett hatályba. Vagyis egy már lezárult hónap is bekerült azok közé, amelyeknél a Kincstár kiszámítja ugyan az eltérést és az ahhoz kapcsolódó összeget, befizetési kötelezettséget azonban nem állapít meg.

A rendelet hivatalos indokolása a változtatásokat a kormányzati struktúraváltáshoz köti: az új minisztériumi és költségvetési rendszerhez igazítják a korábbi szabályokat.

Egyes feladatok és az ezekre szánt pénzek új helyre kerülhettek, miközben a korábbi pénzügyi terveket még a régi rendszer alapján készítették el. Emiatt előfordulhat, hogy egy állami szerv kiadásai most eltérnek attól, amit korábban terveztek. Ez magyarázatot adhat arra, miért lehet szükség átmeneti könnyítésre, de egy fontos kérdésre a rendelet nem válaszol: azt nem indokolja meg külön, hogy miért éppen ennél a befizetési kötelezettségnél és miért éppen erre a négy hónapra adtak mentességet. 

A mostani könnyítés nagyobb pénzügyi mozgásteret adhat az átalakuló állami szerveknek ebben az átmeneti időszakban. A rendelet azonban nem mondja ki, hogy valóban ez volt-e a döntés oka, ezért ezt csak lehetséges magyarázatként lehet kezelni. A rendelkezésben van egy fontos kitétel is. A 2026. novemberi adatszolgáltatás később még szerepet kap: a rendelet szerint ez alapul szolgál majd a 2027 márciusában esedékes befizetési kötelezettség megállapításához. Vagyis nem arról van szó, hogy minden érintett elszámolást egyszerűen eltöröltek.

A változtatás egy nagyobb rendeletcsomag részeként jelent meg. A csomag több államháztartási szabályt is módosít, és a kormányzati struktúra változásához igazítja a korábbi rendelkezéseket. 

Nem most fordul elő először, hogy átmenetileg nem kell teljesíteni ezt a fajta befizetési kötelezettséget.

2020-ban bizonyos havi adatszolgáltatások esetében már alkalmaztak hasonló kivételt. 2022-ben pedig ennél jóval hosszabb időszakot érintett a könnyítés: az adott év januárjától novemberig terjedő havi adatszolgáltatásoknál is felfüggesztették ezt a befizetési kötelezettséget. A mostani szabály tehát nem példa nélküli. A július 17-én megjelent rendelet alapján azonban 2026-ban ismét lesz négy olyan érintett hónap, amikor a Magyar Államkincstár ugyan kiszámolja az eltérést és az ahhoz kapcsolódó összeget, befizetési kötelezettséget azonban nem állapítanak meg.

Hogy a könnyítés végül mekkora összegű befizetési kötelezettséget érinthet, arra a rendelet nem ad választ.