Veszélybe kerülhetnek az iskolák? Toroczkai László riadót fújt – ezt találtuk az uniós dokumentumokban

A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László szerint az Európai Unió által jóváhagyott új magyar helyreállítási terv részeként csökkenteni kell az egyes iskolák állami támogatását, miközben Magyarország a 10 milliárd eurós csomagból 3,5 milliárd eurót hitelként kapná meg. A politikus hangsúlyozta: az intézkedések következtében problémás diákokat osztanának szét az iskolák között. Megnéztük, mit tartalmaznak valójában az Európai Tanács és az Európai Bizottság hivatalos dokumentumai.

Toroczkai László: 3,5 milliárd euró nem támogatás, hanem hitel

Toroczkai László az X-en közzétett bejegyzésében azt írta:

„Az EU Tanácsa 136 oldalon keresztül sorolja, hogy mit kell megtennie Magyarországnak ahhoz, hogy megkapja a 10 milliárd eurót, amiből ráadásul 3,5 milliárd euró nem is támogatás, hanem hitel (!).”

És ebben nem is téved.

Az Európai Unió Tanácsa július 10-én jelentette be, hogy jóváhagyta Magyarország új helyreállítási és ellenállóképességi tervét. A közlemény szerint az ország összesen mintegy 10 milliárd euróhoz juthat, amely körülbelül 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 3,5 milliárd euró hitelből áll. A pénz kifizetése ugyanakkor nem automatikus: az egyes részletek csak akkor érkeznek meg, ha Magyarország teljesíti az előre meghatározott reformokat és mérföldköveket.

Az iskolák finanszírozásáról valóban szerepel egy vállalás

„Többek között az alacsony hátrányos helyzetű tanulói arányú iskolák állami támogatásának csökkentéséről szóló jogszabályokat kell hoznia a kormánytöbbségnek.”

– írja Toroczkai, mivel a dokumentum szerint Magyarországnak olyan reformokat kell végrehajtania, amelyek csökkentik az iskolai szegregációt, és ennek részeként valóban szerepel egy olyan intézkedés, amely módosítaná azoknak az iskoláknak a finanszírozását, ahol alacsony a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Így szeretnék elérni, hogy mérséklődjenek az oktatási egyenlőtlenségek, és több hátrányos helyzetű gyermek kerülhessen minőségi, integrált oktatásba. Azonban a problémás diákok „szétosztása” már nem szerepel a dokumentumokban. Toroczkai László mégis ettől tart:

„Így az antiszociális viselkedésű diákokat nem speciális oktatási intézménybe irányítják, hanem szétosztják majd őket minden iskolában, ellehetetlenítve a tanítást, a tanulást, és veszélybe sodorva ezzel a gyermekek, az iskolák biztonságát.”

Az uniós dokumentumok alapján viszont erre nem találtunk közvetlen alátámasztást. Sem az Európai Tanács döntése, sem az Európai Bizottság ajánlása nem ír elő olyan intézkedést, amely szerint antiszociális vagy fegyelmezési problémákkal küzdő diákokat kötelezően szét kellene osztani az iskolák között, vagy meg kellene szüntetni a speciális oktatási intézményeket.

Érdemes nyomon követni a jövőben a Tisza-kormány intézkedéseit ez ügyben. Az, hogy a reformok végrehajtása során milyen konkrét magyar jogszabályok születnek majd, csak a későbbi kormányzati döntésekből derülhet ki.