Kezdődhet a fegyverkezés – Magyar Péter igent mondott a NATO tervére

Magyarország teljesíti a NATO új védelmi kiadási célját, ugyanakkor továbbra sem küld fegyvereket és katonákat Ukrajnába – erről beszélt Magyar Péter az ankarai NATO-csúcs zárónapján. A miniszterelnök szerint a két vállalás nem ellentétes egymással: Magyarország eleget tesz a NATO-tagságból fakadó kötelezettségeinek, de nem vesz részt közvetlenül az orosz–ukrán háborúban.

Véget ért a NATO ankarai ülése. Sikeres két napon vagyunk túl. Sikerült megerősíteni a világ legerősebb politikai és védelmi szövetségének egységét. 
Magyarország a megállapodásnak megfelelően növeli a védelmi kiadásait 2035-ig. ui.: A vergődő propaganda hazugságaival szemben, természetesen az amerikai elnökkel is bemutatkoztunk egymásnak, csak épp nem a nyilvánosság előtt beszélgettünk

– fogalmazott Magyar Péter Facebook bejegyzésében.

Új részletek derültek ki Magyar Péter NATO-tárgyalásairól és Zelenszkijjel tervezett egyeztetéséről

A NATO tagállamai korábban megállapodtak arról, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelemmel összefüggő kiadásokra. A vállalás szerint ennek legalább 3,5 százaléka közvetlen katonai célokat – például haderőfejlesztést, fegyverbeszerzéseket és kiképzést – szolgál, további legfeljebb 1,5 százalék pedig olyan területekre fordítható, mint a kibervédelem, a katonai mobilitás vagy a kritikus infrastruktúra fejlesztése.

Magyar Péter újságírói kérdésre azt mondta, Magyarország teljesíteni fogja ezt a vállalást, ugyanakkor a magyar álláspont nem változik abban a kérdésben, hogy nem küldenek magyar katonákat és magyar fegyvereket Ukrajnába. 

A miniszterelnök az ukrajnai háborúról is beszélt. Úgy fogalmazott, hogy Ukrajna az áldozat, Oroszország pedig a brutális agresszor, ugyanakkor hozzátette: a konfliktusnak mielőbb véget kell vetni, és tartós békére van szükség.

Az ankarai csúcstalálkozó másik fontos bejelentése volt, hogy Magyar Péter a közeljövőben kétoldalú találkozót tart Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A nyitófogadáson már röviden egyeztettek, és megállapodtak arról, hogy a közeljövőben személyesen is találkoznak. A tervek szerint erre vagy Budapesten, vagy Kijevben kerülhet sor, ezt követően pedig közösen Kárpátaljára, Beregszászra is ellátogatnának. 

A miniszterelnök továbbá találkozott a montenegrói, a norvég és a kanadai kormányfővel is. A montenegrói tárgyalás középpontjában a Nyugat-Balkán európai uniós csatlakozása állt, amelyet Magyarország továbbra is támogat. Magyar Péter szerint ehhez nemcsak politikai, hanem gazdasági érdek is fűződik, mivel jelentős magyar befektetések működnek a térség országaiban.

Magyar Péter kitért arra is, hogy a NATO vezetői várhatóan egy közös nyilatkozatot fogadnak el Ukrajna támogatásáról. A tervezett, mintegy 70 milliárd eurós támogatási csomaghoz a tagállamok önkéntes alapon csatlakozhatnak, vagyis minden ország maga dönthet arról, részt kíván-e venni benne.