„Megérteni a vereség okát istentelenül nehéz feladat” – Gyurcsány Ferenc megszólalt a történelmi vereségről

Győztesekről, vesztesekről, politikai bukásról és történelmi vereségről írt hosszú bejegyzést Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök arról fejtette ki a véleményét, hogy szerinte mi különbözteti meg az átmeneti kudarcot attól a vereségtől, amely után már nincs visszatérés. Az esszének is beillő bejegyzés alapján azonban nem egyértelmű, hogy gondolatait önmagának vagy Orbán Viktornak címezte-e.

A győztes nem magyarázkodik. A győztes ünnepel, és kijelenti: igazam volt. A győzelemnek van ilyen önigazoló ereje

– indítja bejegyzését Gyurcsány Ferenc.

Nem minden vereség egyforma Gyurcsány Ferenc szerint

Alapvető különbséget tesz a politikai és a történelmi vereség között. Úgy fogalmaz, hogy egy választási vagy hatalmi kudarc önmagában még nem jelenti egy pályafutás végét.

Van vereség, amely fáj, megrendít, akár évekre kiszorít valakit a hatalomból, de nem zárja le végleg a történetét. És van vereség, amely után nem lehet visszatérni. Az előbbit nevezhetjük politikai vereségnek. Az utóbbit történelmi vereségnek.

Úgy véli, politikai vereség után még lehet újrakezdeni, míg a történelmi vereség nemcsak a jelenre, hanem a múlt megítélésére is hatással van. Gyurcsány Ferenc 2009-ben mondott le a miniszterelnöki tisztségről, egy évvel később pedig az országgyűlési választásokon az addig kormányzó baloldal súlyos vereséget szenvedett. Bár később megalapította a Demokratikus Koalíciót, és visszatért a politikába, a mostani bejegyzésben nem írja le, hogy saját pályafutását politikai vagy történelmi vereségként értékeli utólag.

Mi vezethet történelmi vereséghez?

Három olyan tényezőt is felsorol, amely történelmi vereséghez vezethet.

Az első, amikor egy politikai vezetés olyan irányba akarja vinni az országot, amelyhez nem tud megfelelő társadalmi támogatást szerezni. A második, amikor nem ismeri fel, hogy időközben megváltozott a történelmi és társadalmi környezet, mégis a régi gondolkodásmódhoz ragaszkodik. A harmadik az aránytévesztés, amikor egy politikai szereplő rosszul méri fel, hogy a társadalom, saját tábora vagy a nemzetközi környezet mennyi változást képes elviselni.

Így írta le a politikai bukás folyamatát

A volt miniszterelnök szerint egy politikai vereség ritkán egyetlen esemény következménye. Úgy látja, először a politikai nyelv veszít az erejéből, ezt követik a repedések, majd eljön az a pont, amikor a hatalom már nem képes meghatározni a közbeszédet.

Ezután következik a legveszélyesebb szakasz: a hatalom elveszíti a történetmondás jogát. Még beszél, még magyaráz, de már nem ő adja meg a szavak jelentését. Ami korábban erő volt, az most arroganciának látszik. Ami korábban határozottság volt, az most makacsságnak. Ami korábban védelem volt, az most önvédelemnek. Végül megbomlik a koalíció. A bizonytalanok elmennek, a szövetségesek hallgatnak, a belső emberek kivárnak. Egy pont után a vereség önbeteljesítővé válik. Nem azért, mert mindenki meggyőződött az ellenfél igazáról, hanem mert sokan már nem hisznek a régi rend folytathatóságában.

– írja.

Gyurcsány Ferenc kitér arra is – egyértelmű válasz nélkül –, kinek a vereségére gondolhat:

A legtöbben persze nyilván arra lennének kíváncsiak, hogy mit gondolok a saját vereségemről, vagy Orbán Viktoréról. Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.