Megszólalt a leendő oktatási miniszter, szerinte rossz irányba tart a rendszer, ezekre a változásokra van szükség

Magyar oktatás válaszúton: Lannert Judit víziója az oktatási rendszer jövőjéről

A hazai közbeszédben egyre erőteljesebben körvonalazódik az igény a magyar iskolarendszer gyökeres megújulásra, hiszen a Magyar oktatási miniszter várományosa, Lannert Judit szerint a jelenlegi struktúra zsákutcába jutott. A szakember rávilágított, hogy a nemzetközi mérések alapján hazánkban határozza meg leginkább a családi háttér a tanulói sikereket, ami egy igazságtalan és gazdaságilag is káros, szegregált rendszert tart fenn.

Ahhoz, hogy egy Somogy megyei kisfalu nebulója és egy budapesti elitgimnázium diákja hasonló esélyekkel induljon, elengedhetetlen a homogenizáló szemlélet felszámolása.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a rendszer ugyanazt a tananyagot, ugyanabban a tempóban és ugyanazzal a módszertannal próbálja átadni minden gyereknek, függetlenül attól, hogy valaki egy értelmiségi nagyvárosi családból vagy egy kistelepülési, mélyszegénységben élő környezetből érkezik.A tanítás során a diverzitás nem hátrány, hanem erőforrás, hiszen a valódi munkaerőpiacon is a sokszínű csapatok tudnak érvényesülni.

Ha továbbra is elszigeteljük a különböző társadalmi rétegeket, saját gazdasági fejlődésünket gátoljuk.

Oktatási miniszter a katedrán: autonómia vagy kontroll?

A minőségi tudás átadásának záloga a hiteles és fejlődőképes pedagógus, akit ma Magyarországon a bizalomhiány és a túlzott központi ellenőrzés gúzsba köt.

A szakértő szerint a jó tanár nem minden esetben a szigorú tankönyvi direktívákat követi, hanem hagyja hibázni a gyerekeket, bevonva őket a saját fejlődési folyamatukba.

Jelenleg azonban a kritikai gondolkodás háttérbe szorul a „megértő gondolkodás” javára, ami az önállóságot az autonómia elé helyezi, mintha a cél csupán az utasítások önkéntes végrehajtása lenne.

Ez a szemlélet kiöli a belső motivációt, pedig egy rugalmasabb iskola falai között a kritikai szellemnek kellene lennie az iránytűnek. Az egyetem falai közül kikerülő új generációnak olyan készségekre van szüksége, amelyekkel felelősséget vállalnak tetteikért a globális válságok idején is.

Demográfiai kényszer és szerkezeti reform: a mérethatékonyság mint a minőségi bérezés alapja

A gyermekszám esése miatt felszabaduló kapacitások elviekben teret adnának a kisebb létszámú osztályoknak, de a jelenlegi pazarló szerkezetben ez csak az alacsony bérek fenntartásával lehetséges Lannrert Judit szerint. A jelenlegi struktúra pazarló, sok apró, gazdaságtalan intézményt tart fenn, ami konzerválja az alacsony béreket.

Ahhoz, hogy a pályán lévő pedagógus méltó juttatást kapjon, egy mérethatékonyabb hálózat kialakítására van szükség. A cél nem az ismeretek végtelen halmozása, hanem egy olyan indulókészlet átadása, amely képessé teszi a fiatalt az élethosszig tartó tanulásra.

A valódi megoldáshoz azonban a tudományhoz kell fordulni: a neurobiológiai alapokon nyugvó mélységi tanulásra, azaz a deep learningre van szükség, amely az agy mellett a szívet és a testet, a mozgást is beemeli a mindennapokba.

A videóban Lannert Judit oktatáskutató elemzi a hazai iskolarendszer kritikus pontjait, és felvázolja a mélységi tanuláson, illetve a pedagógusi autonómián alapuló szakmai megújulás legfontosabb lépéseit.