
Székelyföld az évszázad tragédiáját éli át, a románokat okolják – százmilliók tűntek el
Olvass tovább...
Nehéz időszakon van túl keleti szomszédunk, egy ismeretlen dokumentum pedig még furcsább színben tünteti fel Romániát előttünk.
Románia a jelentős átalakulás időszakát éli, bár ez tulajdonképpen a rendszerváltás óta eltelt három és fél évtizeddel kapcsolatban is elmondható róla. A hajdani keleti blokk egyik legszegényebb, lesajnált tagállama mostanra dinamikus fejlődésnek indult.
Keleti szomszédunk a közelmúltban újra jelentős választóvonalhoz érkezett, a lakosoknak a májusi elnökválasztáson arról kellett dönteniük, hogy EU- vagy oroszbarát vezetőt (és irányvonalat) akarnak-e maguknak.
Az első fordulóban meglepő fölénybe került George Simion, akit Magyarországon legtöbbször az úzvölgyi katonai temető meggyalázása miatt emlegettek. A második fordulóban aztán fordult a kocka, és végül Dan Nicusor, Bukarest főpolgármestere lett Románia elnöke.
Fájóan emlékezetes időszak a románok számára Nicolae Ceausescu regnálása is. A kommunista diktátor 1965 és 1989 között ült a népe nyakán, mígnem a forradalom elsodorta, és a páratlanul véres eseménysorozat végén kivégezték a feleségével együtt.
Az akkor már 71 éves pártvezető és országirányító egyáltalán nem gondolt a gyors végre, amit az is alátámaszt, hogy egészen a 2010 utáni időkre volt kimódolt terve Romániával kapcsolatban. Egy nyilvánosságra került dokumentum szerint
Ha megvalósultak volna a nagyratörő tervek, az új évezred elején egy teljesen más Romániát láthattunk volna kialakulni. Persze Ceausescu sohasem a bátor reformjairól volt híres, ezért erősen kétséges, hogy a felvázolt elképzelésekből egyáltalán bármi megvalósult volna.
Olvass tovább...
A diktátor szinte minden téren fejlődést várt, ha az 1990–1995-ös (meg nem valósult) ötéves tervet megnézzük, akkor ez szintén nyilvánvaló. Ráadásul már a 2000–2010 közötti időszak irányvonalát is elfogadták, ami legalábbis megmosolyogtató a történelmi fejlemények tükrében.
Voltak azért eredmények is, 1988-ban például a minimálbér 1500-ról 2000 lejre emelkedett, a nyugdíjak pedig átlagosan 8 százalékkal nőttek (a legalacsonyabb nyugdíjak akár 40 százalékkal). De ekkor már Románia annyira elmaradott volt ezen a téren, hogy így sem eredményezett a korrigálás érezhető életszínvonal-emelkedést.
A 2000–2005-ös ötéves terv értelmében az ipari termelést a duplájára kívánták emelni 1990-hez képest. Ez már akkor is elmaradott ötlet volt, hiszen a rendszerváltás környékén már javában zajlott a szolgáltatói szektor és a tudásalapú társadalom előretörése.
A gazdaság alapjait az olcsó energiatermelés és az intenzív mezőgazdaság jelentették volna. Ezen belül a megújuló energiaforrásokra, illetve a nukleáris energiára akartak kiemelt figyelmet fordítani, míg az agárirumban az évi 40–45 millió tonna gabona megtermelését tűzték ki célul. A merészségre jellemző, hogy Románia még ma sem éri el a 30 millió tonnás szintet.
A szállítást a vasútra alapozták volna, 2000-re már egy tökéletesen működő, egységesített és optimalizált szállítási hálózatot kívántak kialakítani. Álmokból tehát nem volt hiány, de keleti szomszédunk alighanem jobban járt, hogy végül Ceausescu nélkül vágtak neki az új évezrednek.
Felpörgő események, a román diktátor végnapjai a videóban:
Olvass tovább...