Trump beviszi a kegyelemdöfést Putyinnak, két hetük maradt az oroszoknak

A bő három hónapja hatalomra került Donald Trump amerikai elnököt igazán nem lehet tétlenséggel vádolni. Most tekintsünk el attól, hogy kiket haragított magára Kanadától az Európai Unión át Kínáig, foglalkozzunk inkább azzal, hogy mit ért el Ukrajnában.

A kampányígérete úgy szólt, hogy egyetlen nap alatt békét teremt a 2022 februárja óta tartó orosz-ukrán háborúban, ám ez a terve gyorsan füstbe ment. Trump ezután taktikát váltott, gyorsan tető alá hozta az USA és Ukrajna megállapodását az energiahordozók és ásványkincsek közös kiaknázásáról, aztán az amerikaiak bejelentették, hogy visszalépnek a közvetítői szereptől a béketárgyalásokon, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította a tűzszüneti megállapodást.

A katonai terepről tehát gazdasági térre terelődött az amerikai elnök figyelme, ahol máris egy újabb nagy dobásra készül. Káncz Csaba geopolitikai elemző véleménye szerint Trump nem véletlenül látogat május 13–16. között Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe:

„Értesülésem szerint napirenden van egy olaj-árháború megindítása, amivel megrendítenék az orosz költségvetést és kihúznák a szőnyeget Putyin alól”

– posztolta a szakember a Facebook-oldalára. A terv valóban ördögi, különösen, ha hozzátesszük, hogy már az orosz központi bank is olyan olajár-zuhanás veszélyére figyelmeztet, amely annak idején a Szovjetunió összeomlását eredményezte.

A Kreml tisztában van azzal, hogy az USA és az OPEC-országok (vagyis a legnagyobb kőolaj-exportálók) képesek olyan mennyiségű árut rázúdítani rövid idő alatt a piacra, hogy az óriási bereccsenést okozzon az árakban. Az olcsó olaj megrogyasztaná az orosz költségvetést, ami 70 dolláros hordónkénti árra lett kitalálva, ez pedig egy háborúban sohasem szerencsés.

Az orosz gazdaságot más kockázatok is fenyegetik, például a csökkenő befektetői aktivitás és az emelkedő költségek. Emellett a nem az OPEC-hez tartozó országok (Guyana, Brazília, Kazahsztán) is növelni tervezik kőolaj-kitermelésüket, ami szintén jelentős árcsökkenést idézhet elő.

Emlékezetes, hogy 1974 és 1985 között a magas olajárak domináltak a világgazdaságban, ám utána 18 évig tartó alacsony áras időszak következett. Ennek rögtön az elején meg is roppant, majd összedőlt a Szovjetunió – egy ilyen csapást valószínűleg Oroszország is jelentősen megsínylene.

Félelmetes gazdasági hatalom az OPEC: