Trump óriási hibát követett el Ukrajnában, mindenki amatőrnek nézi

Donald Trump az amerikai elnökválasztási kampányban többek között azzal az ígérettel szántotta fel az országot, hogy hatalomra kerülése esetén egy nap alatt békét teremt Ukrajnában. Sajnos, ez nem vált valóra, és később a prezident is azzal visszakozott, hogy ez csupán „szarkasztikus” megjegyzés volt a részéről.

Egyelőre csak egy bizonytalan és részleges fegyverszünetet tudtak kiharcolni a diplomaták, Oroszország elvileg 30 napon keresztül nem támadja az ukrán infrastruktúrát és energetikai hálózatot, bár ennek hatása szintén nem különösebben érzékelhető északkeleti szomszédunknál.

„A háború gyors befejezése nem látszik. Moszkva tovább fog harcolni, ugyanakkor tárgyalni fog Trumppal, hogy időt nyerjen. Paradox módon Trump Putyinnak tett engedményei megerősítették az orosz elit és társadalom hitét az ukrajnai katonai győzelemben”

– idézte Káncz Csaba geopolitikai szakértő a portugál Expresso című lap megállapításait a legfrissebb Facebook-posztjában. Az újság szerint a Fehér Ház hamarosan fel fogja ismerni, hogy a háború befejezése nagyon nehéz, összetett és hosszadalmas diplomáciai folyamat, ráadásul Trump óriásit hibázott, amikor azt gondolta, hogy

a személyes kapcsolatok fontosabbak az érdekeknél.

Putyin minden hájjal megkent tárgyalópartner, aki már rég az ujja köré csavarta az amerikai elnököt, így az akaratát hatékonyabban keresztül tudja vinni az amerikai diplomácián. Ezt állítólag már Trump is kezdi felismerni, bizonyos források szerint

kész várni a megfelelő alkura, de ugyanakkor dühös is a folyamatos rakéta- és dróntámadások miatt.

A legfrissebb információk szerint az USA most húsvétig szeretne elérni egy „valódi” tűzszünetet, bár ennek kialkudása sem lesz egyszerű folyamat. Az oroszok lendületben vannak a harctéren, nem érdekük, hogy levegőt hagyjanak az ukránoknak a soraik rendezésére.

Káncz Csaba szerint egyértelmű, hogy a jelenlegi amerikai politika következtében a NATO is egzisztenciális válságba került, a szövetség a legnagyobb, legerősebb tagja nélkül kétségkívül kevesebbet ér, és az elrettentő ereje sem olyan nagy. Ezért is került elő az újrafegyverkezés és a közös védelem kérdése, amit a németek és franciák is egyértelműen támogatnak.

Az Irish Independent című lap viszont arról ír, hogy Európa túlságosan is „retteg” Oroszországtól, túlbecsüli az általa jelentett katonai fenyegetést. Az európai védelmi kiadások ugyanis 400 milliárd eurót tesznek ki, miközben Putyinék erre még háborús helyzetben is körülbelül 134 milliárd eurót tudnak költeni.

Nem kevés a NATO európai tagjai által kiállítani képes 1,7 millió katona sem, arról nem is beszélve, hogy a kivéreztetett orosz gazdaság szintén nem említhető egy lapon az európai gazdaság együttes méretével. Európa tehát akár most, a védelmi kiadások növelése nélkül is képes lenne elhárítani az Oroszországból érkező fenyegetést.

A NATO és Oroszország hadi képességeinek látványos összehasonlítása: