Ferenc pápa két gyönyörű magyar szóval üzent hazánknak, az egyházfő szavai mindenkit meghatottak
Olvass tovább...
Megint majdnem egyedül vagyunk, de csak majdnem.
Meglepő lehet, ha néhány magyar szó eredettörténetét vizsgáljuk. Ilyeneket nem szoktunk a hétköznapokban, ám vannak olyan esetek, amikor bizony ezek szembe jönnek velünk, és akaratlanul is azt érezzük, hogy bizony ez egy meglepő fordulat. Mondhatjuk akár történelmi ihletettségű fordulatnak is.
Aki kíváncsi arra, hogy a magyar nyelv miben különbözik Európa más nyelveitől, és most arra gondolunk, hogy szavak szintjén mi az, ami nálunk kuriózum, akkor azoknak érdemes bizony követni az Online Maps Blog nevű oldalt, ahol tényleg nap rendszerességgel olvashatunk térképre helyezve olyan szavakat, amelyeket Magyarországon kívül bizony nagyon kevés helyen használnak..
Minden más nyelvben (Lengyelországot kivéve) az Italy-Italie valamiféle módosult változatát használják az országra. Ám nem Magyarországon, ahol Itália elsősorban a csizmát, a félszigetet jelenti, Olaszország viszont az országra vonatkozik.
Olvass tovább...
A mindig megbízható forrásokkal operáló NYEST nevű oldal arról ír ezzel kapcsolatban A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárára hivatkozva, hogy az olasz azonos jelentésű az oláh népnévvel. Ez pedig az újlatin népekre vonatkozott korábban a szláv nyelvekben. A szó pedig a németből ered, ahol idegen jelentése volt.
Az újlatin népekre kezdték tehát használni, így a walesiek neve is innen származik. Tehát itt egyfajta nyelvhasonlóság áll a dolog hátterében, mi az oláhok után neveztük el az olaszokat, hiszen a nyelvük számunkra hasonló volt. Később az oláh kiveszett a magyarból, és ez a népnév eredet így csupán az olaszokkal kapcsolatban maradt fent számunkra.