Világvégi magyar falut találtak Amerikában, még a helyi magyarok sem tudtak a létezéséről

A magyar kivándorlás tengerentúli, amerikai történetével több könyvtárat is meg lehetne tölteni. A hatalmas bumm még az 1848/49-es szabadságharc bukása után kezdődött, majd a századforduló felé közeledve egyre többen próbáltak szerencsét az Újvilágban, és vitték magukkal a maguk kis magyar világát is.

Amerikában több magyar nyelvű település is található, ezekről pedig rendszeresen cikkeznek is a magyar portálok is. Ilyen többek között Buda Texasban vagy éppen Budapest, amely egy elnéptelenedett kicsi falu Georgiában. Tokaj közvetlenül Budapest mellett terül el, Kanadában pedig vár ránk Eszterházy és a külvárosa: Kaposvár.

Vujity Tvrtko most egy olyan kis, magyar nevű települést mutatott be, amelyet jobbára még a közelben lakó magyarok sem ismernek. Ez Kossuthville, vagyis Kossuthfalva, amelynek ma is van Nemeth utcája és Pinter utcája is. A riportban megszólal még II. Rákóczi Ferenc egyenesági leszármazottja, Rákóczi Anikó is, aki egy menő hentes Floridában.

Vujity Tvrtko a riportban több nemzet kis, amerikai találkozási pontjait is bemutatja, így többek között a kubaiak Kis Havannáját vagy éppen Tarpon Springset, a floridai görög várost. És ilyen magyar találkozási pont Nyugat-Floridában Rákóczi Anikó hentesboltja. A kis üzlet igazi legendának számít a környéken, az újságok is gyakran cikkeznek róla.

^{Rákóczi Anikó és Vujity Tvrtko (Fotó: Vujity Tvrtko)}

A riportban bemutatott Kossuthville pedig nagyon közel fekszik Anikó lakóhelyéhez. A helyiek "Kocavillnek" ejtik a kis falu nevét és fényképről senki sem ismerte fel Kossuth Lajost. Kossuthvilleben régen volt egy Hungarian Inn nevű magyar étterem is, ám ma a helyén egy játszótér áll. Mint lapunknak Vujity Tvrtko elmondta, egész életében kiemelten fontos volt számára a világvégi magyar érdekességek felkutatása és bemutatása. Ez vitte el őt Észak-Koreába, a “Rákosi Mátyás Magyar Kórházba” és többek között ezért eredt a trianoni békeszerződés egyetlen eredeti példányának nyomába is.

Ám az amerikai Kossuthville, vagyis a mi kis Kossuthfalvánk létezése igencsak meglepte, főleg, hogy helyben sem tudják, hogy van ilyen nevű település.

A kísérője, Fazakas Tünde két helyi legendát is felidéz a riportban a falu alapításával kapcsolatban. Mint megtudhatjuk, a települést valamikor az 1920-as években alapíthatták, arra pedig több verzió is létezik, hogy történhetett az alapítás. Az egyik történet szerint az első telepes Németh József lehetett a családjával, míg egy másik változat arról szól, hogy egy Kossuth nevű család telepedett le itt először a családjával.