Furcsa fehér porra bukkantak egy 3000 éves ásatáson, mindenkit meglepett, hogy miről van szó valójában

Örményország a turisták mellett a régészek számára is kiváló úti cél, hiszen a csodálatos természeti látványosságok mellett számos történelmi emléket is őriz ez a távoli hegyvidéki ország. A nyugat-örményországi Metsamor városában egy lengyel-örmény régészcsoport egészen különös felfedezést tett a tavalyi évben.

A 3000 éves romok feltárása kapcsán fontos válaszokat reméltek munkájuktól, hiszen eddigi tudásunk erről az ősi városról nagyon korlátozott. Írott nyelv hiányában egykori lakóik titkairól csupán az épületek romjai és hátrahagyott tárgyaik tanúskodnak. Annyit tudunk csak, hogy az erődített város egykoron a Bibliában is szereplő Ararát királyság (vagy más néven Urartu) részévé vált, miután I. Argishti király a nyolcadik században meghódította. Ezt megelőzően körülbelül 100 hektáron terülhetett el a település és egy 7 szentélyből álló templomkomplexum vette körül.

A romok legérdekesebb titkára azonban csak a közelmúltban derült fény. Az egyik hatalmas épületben több kupacnyi rejtélyes, fehér port találtak a régészek. Sokáig úgy gondolták, hogy egyszerű hamuról van szó, de a különös anyag kémiai vizsgálata kiderítette, hogy nagyot tévedtek és annál sokkal értékesebb a lelet. A 4-5 zsáknak megfelelő mennyiségű por valójában ősi, kenyérsütéshez használt liszt maradványa.

Csak a szerencsének köszönhető, hogy ennyire jó állapotban maradt fenn, hiszen egy tűz során beomlott az épület teteje, így kiváló védelmet jelentett az alatta rekedt dolgoknak, így a lisztnek is. A helyszín további feltárása során sikerült rábukkanniuk több ősi kemence romjaira is, így pedig biztossá vált, hogy egykoron pékségként funkcionált ez a 25x25 méteres épület, ahol egy időben akár 3.5 tonna lisztet is tárolhattak.  

A kenyér már évezredek óta az emberiség egyik legfontosabb tápláléka. Sokféle formában és módszerrel készítik, néha egészen különösnek ható alapanyagokból. Az egyiptomiak készítettek lótuszkenyeret a lótuszvirág magjából, az első búzakenyerek pedig körülbelül 7000 évvel ezelőtt jelentek meg. Az ókori görögök és rómaiak már nagyon fejlett kenyérkultúrával rendelkeztek, különleges és ízesített kenyereket is sütöttek. A most fellelt ősi lisztet ugyan valószínűleg már nem érdemes megpróbálni elsütni, de az nem elképzelhetetlen, hogy a maga idejében jobb minőséget képviselt sok mai, olcsón értékesített társánál.

Az alábbi, drón segítségével készült videó révén madártávlatból vehetjük szemügyre a lenyűgöző maradványokat felvonultató ásatás helyszínét.