Ilyen parádésan sem dobtak még ki 70 milliárdot az ablakon

A közkedvelt és szórakoztató Hangya legújabb kalandjával indult el a Marvel ötödik fázisa. Már nagyban zajlik a Multiverzum-saga, de még mindig egyáltalán nem érezni, hogy milyen irányba haladunk. A Pókember: Nincs hazaút, illetve a Doctor Strange az őrület multiverzumában megmutatta, hogy milyen izgalmas lehetőségek rejlenek ebben, de a Marvel most megint húzott egy kéziféket, ráadásul pont akkor, mikor a gázra kellett volna taposnia.

A Hangya és a Darázs: Kvantumánia című filmben hőseinket beszippantja a Kvantumvilág, ahol a gonosz Kang raboskodik, és mindent megtesz azért, hogy kijusson. Hangyáéknak is ez a céljuk, de előbb meg kell állítaniuk őt, hiszen a hódító komoly fenyegetést jelent az egész multiverzumra nézve – főleg, hogy elvileg ő a Marvel új, nagy főgonosza a rettegett Thanos után.

Ennek a filmnek az a legfőbb célja a szokásos könnyed szórakoztatás mellett, hogy megalapozza számunkra Kanget, illetve azt a veszélyt, amit ő képvisel. Jonathan Majors jól hozza a figurát, hiszen kellő emberséget és intenzitást csempészett az alakításába, de az a baj, hogy egyáltalán nem érezni, hogy ő olyan fenyegető lenne, mint annak idején Thanos volt – sőt, ha egy olyan b-kategóriás szuperhőst küldtek rá, mint a Hangya, akkor az azért elég sok dolgot elmond az erőviszonyokkal kapcsolatban.

_{Kép: Profimedia}

Paul Rudd szokás szerint remekel Scott Langként, csípőből jönnek neki a poénok, és annyira szerethető, mint eddig. Evangeline Lilly hozza a kötelezőt, Michael Douglas sose volt még ilyen menő, Michelle Pfeiffer pedig végre megkapja a neki járó reflektorfényt, amit ki is használ. A mondhatni új családtag, a Scott Lang lányát alakító Katheryn Newton szerencsére hamar beilleszkedik, ő is teljes értékű tagja lesz a csapatnak – még úgy is, hogy a legtöbbször csak bonyodalmat okoz.

A Hangya és a Darázs: Kvantumánia egy lenyűgöző, élő, lélegző világot tár elénk, ami helyenként már-már a Star Warsot is megidézi a különleges lényeivel, ráadásul érezni, hogy jóval nagyobb, epikusabb ez a film, mint az előző két rész. Látszik a 200 millió dolláros (nagyjából 70,7 milliárd forintos) költségvetés, de manapság már nem elég a fantasztikus látványvilág ahhoz, hogy elégedettek legyenek a Marvel rajongói – vagy bárki.

Ez a film rettenetesen üres, érzelemmentes és mesterkélt. Nincs benne se bátorság, se izgalom, se meglepetés, cserébe kiszámítható, mérsékelten szórakoztató és cseppet sem maradandó. Ennél többet várna az ember egy fázisindító Marvel alkotástól, ami ráadásul a legújabb főgonoszt is hivatott megalapozni – arról nem is beszélve, hogy a várva várt M.O.D.O.K. karakterét úgy elrontották benne, ahogy csak lehet.

_{Kép: Profimedia}

A negyedik fázis is arról árulkodott, hogy kezd eléggé kifulladni a Marvel, ez az ötödik pedig már az első filmmel megerősíti ezt. Szomorú, de sokan lassan már ott tartanak, hogy kiszeretnek a szuperhősös alkotásokból, a Hangya legújabb kalandja pedig biztos, hogy senkinek sem fogja visszaadni a hitét, mivel ez is egy rossz értelemben vett „tipikus” Marvel film lett több kellemetlen pillanattal, mint élvezetessel.

A Hangya és a Darázs: Kvantumánia sajnos egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, fullasztóan középszerű, hiába dobtak ki rá az ablakon több, mint 70 milliárdot.

Paul Rudd és Jonathan Majors ugyan jók benne, illetve a látványvilág is bámulatos helyenként, de ez nagyon kevés ahhoz, hogy ez a film jó legyen – ez pedig csalódás, bár még így is lehet, hogy sokaknak tetszeni fog, ha komoly elvárások nélkül ülnek be rá.

Az előző két részt is rendező Peyton Reed mintha most elfelejtette volna, hogy a Hangya csak úgy működik, ha van benne lélek, érzelem és humor, hiszen ez a film most túlzottan generikus lett ahhoz, hogy igazán szerethető legyen még a hibái ellenére is. Ezek után pedig mindenki elgondolkodhat, hogy vajon meddig követi még a Marvel filmjeit ennyi középszerű alkotás után.

A Hangya és a Darázs: Kvantumánia február 16-án érkezik a magyar mozikba, itt lehet megtekinteni a szinkronizált előzetesét: