Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Eltűnt a Himnusz eredeti kézirata, egy budapesti nő lakásában találták meg 100 évvel később - érdekességek Kölcsey Ferenc 200 éves verséről

Eltűnt a Himnusz eredeti kézirata, egy budapesti nő lakásában találták meg 100 évvel később - érdekességek Kölcsey Ferenc 200 éves verséről

Zene, Film & Kultúra

Eltűnt a Himnusz eredeti kézirata, egy budapesti nő lakásában találták meg 100 évvel később - érdekességek Kölcsey Ferenc 200 éves verséről

Zene, Film & Kultúra

Helmeczi Benjamin 11:11

Miért írta Kölcsey Ferenc a Himnuszt? Hová tűnt el 100 évre? És miért kellett lerövidíteni néhány évvel ezelőtt?

Január 22-e a magyar kultúra napja. Idén 200 éve, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban befejezte a Himnuszt, ami hivatalosan csak 34 évvel ezelőtt, 1989-ben vált a magyar himnusszá. A Himnusz története nagyon érdekes, hiszen a mai napig nem tudni pontosan, hogy Kölcsey miért is írhatta; annyi bizonyos, hogy nem nemzeti himnusznak készült, inkább a prostestáns, újévi köszöntő daloknak, verseknek a hagyományához illeszkedik, hiszen annak idején szokás volt, hogy az Újévet annak reményében kellett köszönteni, hogy most már valami jobb fog következni, valami jó fog történni az új esztendőben - erre is utal a Himnusznak azon sora, miszerint

Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!”.

Miután befejezte, Kölcsey Ferenc 6 évig fiókban tartotta a Himnuszt, és csak 1829-ben jelent meg először a Hazai Almanach-ban, az Aurorában. Akkor még abszolút jelentéktelen versnek számított, ezt bizonyítja az a tény is, hogy csak az Aurora 267. oldalára kerülhetett. Annak idején senki sem rajongott Kölcsey verséért, egyáltalán nem volt népszerű, és talán soha nem vált volna azzá, ha 1844-ben nem írnak ki egy pályázatot a megzenésítésére.

Nem sokon múlt, hogy nem a ma ismert Erkel Ferenc-féle zenei feldolgozásban énekeljük most a Himnuszt, ugyanis Egressy Béni változata is versenyben volt, de végül csak a 2. helyen zárt. Viszont még ma is megtalálható az interneten az a változat is. Így hangzana a Himnusz, ha Egressy Béni verziója lenne a hivatalos énekünk:

A Himnusz eredeti kézirata az 1830-as évek végén eltűnt, és csak több, mint 100 évvel később került elő. Egészen addig azt sem tudta senki, hogy még létezik, éppen ezért volt óriási szenzáció, mikor 1944-ben megtalálták. Papp Viktor zeneesztéta akkoriban Erkel Ferenccel foglalkozott, és akkor bukkant a kézirat nyomára. A Himnusz megtalálásának története így jelent meg annak idején az újságban:

„Azért nem közöltem - feleltem -, mert a Himnusz kézirata nincs meg. Kölcsey kortársait kivéve, talán soha senki se látta. - Én láttam! - kiáltja a társaságból egy lelkesedő úr. Csodálkozás ült a vendégseregre. A közbeszóló úr elmondta, mit tud a kéziratról és készségesen felajánlotta, hogy nyomra vezet. Másnapra értesítést kaptam tőle, hogy Móricz Kálmánné, László Magda úrnő lakásában Budapesten, II., Lövőház-utca 22. szám alatt a kéziratot megtekinthetem. Kezemben tartottam nemzeti imánk szövegének kéziratát. Meghatódva forgattam a papírt”.

A család ezután a Széchenyi Könyvtár levéltárába helyezte el letétbe a Himnusz kéziratát - több másik Kölcsey-verssel egyetemben. A könyvtár mindegyiket megvásárolta 1960-ig, és azóta is itt őrzik az összeset. A Himnusz kéziratát már többször is meg lehetett tekinteni a Széchenyi Könyvtárban, ezen a hétvégén is ki van állítva, de minden kiállítást egy alapos vizsgálat előz meg, hiszen a szakemberek így tudják meghatározni, hogy ki lehet-e állítani vagy sem. Tekintve, hogy egy 200 éves papírról van szó, a Himnusz kézirata nagyon sérülékeny.

(Fotó: Félegyházi Közlöny)

A Himnuszról több hangfelvétel is készült a 20. század elején. Az első hangfelvétel 1905-ös, de több változatát is megörökítették, hiszen bár a dallama ugyanaz volt, karmesterektől függően kisebb-nagyobb eltérésekkel játszották. A 20. században több kísérlet is volt arra, hogy átírják a Himnuszt, a legenda szerint Rákosi Mátyás felkérte többek között Kodály Zoltánt is, hogy írjon egy új zenét a Himnuszhoz, de Kodály állítólag csak annyit felelt erre, hogy

„megfelel a régi”.

A magyar Himnusz hossza hivatalosan több, mint két és fél perc, ez azonban nem felelt meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, azt kérték, készítsünk belőle egy maximum másfél perces verziót. Ez pont 10 éve, 2013-ban történt. Az új verziót a MÁV Szimfonikus Zenekara készítette el; fontos kiemelni, hogy ez továbbra is az Erkel Ferenc-féle Himnusz, csak dinamikusabb lett.

Borítókép: Alfahír