Első magyar hangfelvétel: Kossuth Lajos mennydörgő hangjától téged is kiráz a hideg
Olvass tovább...
Már csak a falu emléke maradt fent.
Kápolnapuszta egy kis Fejér megyei település volt, nem messze Gánttól, mélyen a hegyek között, teljesen elszigetelve a külvilágtól.
1790-ben még a lakossága 100 fölött volt, 1930-as években azonban csupán 62 lakója volt, ám a második világháború Magyarországra húzódásával a falu bekerült a frontvonalba. Szörnyű eseményeknek volt a színhelye a falu, 1945 márciusában kisebb tűzharcok után a 2. ukrán front felderítő zászlóalja bosszút állt a férfiakon a faluban.
Azt pontosan nem lehet tudni, hogy miért mérgesedett el a helyzet a csapatok és a lakosság között, egyes beszámolók szerint orosz partizánok jártak élelemért a faluba, a lakosságot pedig folyton fenyegették, mire a falusiak fellázadtak ellenük, de oylan elbeszélés is akad, amely szerint civilnek álcázott magyaa katonák nyitottak tüzet a szovjetekre. És ez vezetett a végső leszámoláshoz
Olvass tovább...
A háború után a megmaradt lakosság a szomszédos falvakba és városokba ment, az 1970-es években már csak egyetlen lakosa maradt a településnek, akit név szerint is ismerünk. Az 1911-es születásű Farkas László 1980-ban hunyt el.
A falunak így nem maradt lakosa, napjainkban pedig már csak néhány romos épület mutatja, hogy valaha falu állt a táj közepén, illetve az erdőben egy piciny temető
az utolsó mementója annak, ami a világháborúban Kápolnapusztán történt.
Olvass tovább...