Flora & Ulysses: a Disney szuperhőst csinált egy cuki mókusból – kritika

Alap esetben, ha meghalljuk, hogy jön egy új Disney-film, akkor a legtöbben valószínűleg egy igazán könnyed családi szórakozást várnak, ami egyáltalán nem akarja megváltani a világot, de cserébe tele van pozitív gondolatokkal, és pár ártatlan poénnal. Nos, a Flora & Ulysses is ilyen, ráadásul a jobb fajtából, ugyanis rég láthattunk ilyen kedves, csupaszív alkotást.

Flora (Matilda Lawler) egy aranyos kislány, akinek a szülei ideiglenesen szétmentek, emiatt az írónőként dolgozó anyuka (Alyson Hannigan) elveszti az ihletét, a képregényrajzoló apuka (Ben Schwartz) pedig az álmai eldobása után árufeltöltőként dolgozik, és lassan belesavanyodik a hétköznapokba. Egy nap Flora megmenti egy cuki mókus életét, akiről kiderül, hogy szuperképességei vannak, és az aprócska közös kalandok során újra közelebb kerül egymáshoz a kis család.

Már a történetből is kiderül, hogy egy egyszerű, nagyon szerethető műről van szó, ami természetesen bizonyos szinten határozottan giccses, és végtelenül súlytalan, de közben meglepően jó, hiszen valós érzelmek vannak benne, remek humorral rendelkezik, ráadásul a digitális mókus és a főszereplő kölyök is hamar közel kerül hozzánk, így kifejezetten remek élményben van részünk a kapcsolatuk kibontakozásának köszönhetően.

Kép: Alyson Hannigan, Ben Schwartz és Matilda Lawler a Flora & Ulysses című filmben / via flipboard.com

Tényleg ki kell emelni, hogy mennyire jók a poénok, hiszen többször is hangosan lehet nevetni rajtuk, bár ez annak is köszönhető, hogy nagyon könnyű megkedvelni hőseinket, emiatt már akkor elkezdünk vigyorogni, mikor úgy érezzük, hogy pont ezt szeretnék elérni a mókás szövegekkel – szóval remek munkát végzett a forgatókönyvíró, Brad Copeland, hiszen feltöltötte lélekkel a művet.

Ulysses, a mókus igazából egy szőrös segítőként van jelen az alkotásban, ami nem a szuperképességeire helyezi a hangsúlyt, hanem a barátságára Florával, és ez nagyon jó döntés volt, ugyanis néha még a világ megmentésénél is fontosabb, hogy mosolyt csaljunk egy gyermek arcára.

A karakterek teljes mértékben működnek, hiszen Flora egy tiszta lélek (ráadásul Matilda Lawler is tökéletesen alakítja őt), és a szülei is jó emberek, csak nehezen találják meg az egymáshoz vezető utat. Amennyire lehet, árnyalják őket, de komoly drámát persze ne várjunk, viszont a valós szeretet az átjön még a tipikus Disney-féle rózsaszín ködön keresztül is, ez pedig már önmagában is teljesítménynek számít.

Kép: Matilda Lawler a Flora & Ulysses című filmben / via nytimes.com

Elég kevés látványos jelenetet kapunk, amikben megcsodálhatjuk a szuperhős mókus képességeit, de cserébe mindegyiknél újra kisgyereknek érezhetjük magunkat, ugyanis folyton jelen van egy megfoghatatlan „csoda” érzés, ami izgalmassá teszi a megtekintést – de ehhez persze hangulat is kell, mert azért valljuk be, nem mindenki vevő az ennyire mézes-mázos filmekre.

A Flora & Ulysses egy tökéletes családi szórakozás, ugyanis könnyű, pozitív, vicces és cuki, szóval mindenki megtalálja benne azt, amitől talán egy kicsit jobb kedve lesz – manapság pedig kifejezetten hálásak lehetünk ezért.

Már a zabálnivaló mókus miatt is mindenkinek ajánlott ez az alkotás, ami lehetett volna egy átlagos, üres maszlag is, de a rendező, Lena Khan tett róla, hogy egy kellemes élménnyel gazdagítson minket, ami lehet, hogy összeségében kicsit felejthető, de addig, amíg tart, mindenképp megöntözi lelkünk gondozatlan rózsakertjét.

A Flora & Ulysses már elérhető a Disney+ kínálatában, itt lehet megnézni az előzetesét: