A múlt század celebjei: egy legendás románc, avagy a trollkodó Kosztolányi és Karinthy

Szóbeszédek szerint Karinthy egyszer egy egész gyereksereget bérelt fel barátja, Kosztolányi megviccelésére. A gyanútlan Kosztolányi Dezsőt váratlanul népes gyerekhad fogta közre, akik újabb és újabb autogramot követeltek a híres költőtől. A gyerekek azonban nem elégedtek meg egy aláírással, hanem követelték, harmadszorra, negyedszerre is írja papírjukra a nevét. Mikor Kosztolányi megkérdezte, hogy mégis mire kell nekik ennyi aláírás, jött a betanult válasz:

„Tetszik tudni, ötven Kosztolányiért kapok egy Karinthyt.”

Kosztolányi Nyár, nyár, nyár című verse, amelyet Karinthy-nak címzett

Ám Kosztolányit sem kellett félteni, ha barátai megvicceléséről volt szó. Egy alkalommal, amikor minden pénze elúszott kártyán, dühödten összetépte lapjait, és „szörnyetegnek” nevezte partnerét. Sírva fakadt a dühös kétségbeeséstől, majd lefeküdt a díványra és tenyerébe temette arcát. Ellenfele zavarodottságában visszaadta volna minden nyereségét, ám Kosztolányi harsány kacagással leplezte le a csínyt.

Egyes városi legendák szerint Karinthy és Kosztolányi saját egyesületet is alapítottak (A Balkán Egylet), amelynek célja Karinthy leírása szerint

a „galád polgárpukkasztás, különféle csínyek, utcai botrányok, beugratások, műverekedések rendezése [...]” volt. 

Mai mércével nézve is igazi trollok voltak, kapcsolatuk számtalan csínytevéssel és szállóigévé vált tréfával volt színezett. Mindezeken túl azonban igaz barátok is voltak, folyamatosan méltatták és támogatták egymást munkájukban és magánéletükben. 

Kosztolányi Dezső huszonkét, Karinthy Frigyes húsz éves volt, amikor kezdetét vette az egész életükön átívelő barátságuk.