Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

A zene világnapja alkalmából mutatunk néhány egészen különleges alkotást

A zene világnapja alkalmából mutatunk néhány egészen különleges alkotást

Zene, Film & Kultúra

A zene világnapja alkalmából mutatunk néhány egészen különleges alkotást

Zene, Film & Kultúra

HZS - 2020.10.01. 15:45

Az UNESCO 1975-ben, Yehudi Menuhin kezdeményezésére október 1-jét a zene világnapjává nyilvánította. Ennek alkalmából mutatunk néhány, különleges, érdekes alkotást.

„A zene a káoszból rendet teremt; a ritmus a széttartót egységbe fogja; a melódia a megszakítottat folytonossá varázsolja; a harmónia az össze nem illőket összeegyezteti”

– fogalmazott a Fidelio szerint 1975-ben a világhírű hegedűművész, Yehudi Menuhin, akinek kezdeményezésére az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) október 1-jét jelölte meg, mint a zene világnapja. Menuhin arról is beszélt, hogy meg kell becsülnünk a csöndet, az ezerarcú muzsikát megismernünk azért fontos, mert közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat.

Eme jeles nap alkalmából elhoztunk néhány érdekes, különleges darabot a zene világából. Még mielőtt azonban belevágnánk a listába, érdemes jelezni, hogy nem egyszerű meghatározni a zene fogalmát, az évek során Leibniztől Shostakovichon át sokan, sokféleképp, saját szubjektív világukból kiindulva próbáltak definíciót alkotni. Annyiban valamiféle egyetértés mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata. A Wikipédia a következő leírást adja: 

„a zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő”.

Maradva a nehézkes fogalmi meghatározásnál, s annál, hogy a zene szót, hogyan is lehet értelmezni, álljon itt az amerikai szerző, John Cage műve, a 4′33″. (Hogy a zene kategóriájába sorolható-e a darab, azt mindenki döntse el maga.)

A filozófia után térjünk át könnyedebb vizekre. Az 1939-ben bemutatott Oz, a nagy varázsló nemcsak a film-, de a zenetörténet szempontjából is fontos. Ugyanis ebben hangzik el a Yip Harburg által írt és Harold Arlen által komponnált „Over the Rainbow" Judy Garlandtól (az Egyesült Királyságban a lemez Somewhere Over the Rainbow címen jelent meg).

Az azóta többször is feldolgozott darabot az amerikai Nemzeti Felvételi Jegyzék, mint kulturális, történelmi és művészi szempontból jelentős zeneként ismerte el. Az Amerikai Filmintézet pedig a XX. század legjobb filmzenéjének választotta.

Maradjunk az érdekességeknél. Tudod, hogy melyik a világ leghosszabb dala?

Nos, a PC III által jegyzett „The Rise and Fall of Bossanova” 13 óra 23 perc és 32 másodperc hosszú.

Napjainkban kevésbé, a '60-as, '70-es években sokkal inkább megszokott volt, hogy valaki a zene mellett élet más területén is kiemelkedőt alkosson. Akár azt is mondhatánk, hogy több volt, mint a dalai. Bob Dylan bizonyos ebbe a kategóriába sorolható. A '60-as, '70-es meghatározó popkulturális személye: énekes, zeneszerző, író, vizuális művész.

Sokan minden idők legjobb dalszerzőjének tartják. A „Like a Rolling Stone”, 1965-ben megjelent alkotása 2010-ben az első helyen végzett a Rolling Stone magazin, minden idők legjobb 500 dalának listáján.

Térjünk vissza a jelenbe, s fejezzük be a válogatást a Youtube legtöbbször „nézett” klipjével: Luis Fonsi feat. Daddy Yankee-Despacito. A minőségi alkotást majd 7 milliárdszor (!) tekintették meg:

Borítókép: Matthew Ramsey a Old Dominion frontembere zenél Las Vegasban. ETHAN MILLER / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / GETTY IMAGES VIA AFP

Legolvasottabb hírek