#kövessbe-kritika: egy film azoknak, akik szerint a kártyatrükk igazi varázslat

Az elmúlt évek során megannyi szabadulószobás horrorfilm született, és ez nem véletlen. A filmkészítők igyekeznek mindig meglovagolni az új trendeket, és az újabban felkapott témákat; ide sorolható a szabadulószoba is, ami egyébként egy kiváló alapanyagként szolgálhat egy igazán véres, szövevényes, a műfaj kedvelői számára egy minden igényt kielégítő horrorhoz, de mind ez idáig mindig rá kellett döbbenem, hogy erre az alkotásra még mindig várni kell.

Nem sok reményt fűztem a #kövessbe-hez sem, miután szembesültem vele, hogy az a Will Wernick írta és rendezte, aki a 2017-es Szabadulószobát is jegyzi. Úgy tűnik, hogy nem is nagyon akarja elengedni ezt a témát, ezért gondoltam úgy, hogy az előző projekt hibáiból tanulva bizonyítani akar a nézőknek, hogy igenis érti a szakmát, és tető alá tud hozni egy nézhető, mit több, szerethető horrort. Szerintem nem árulok el semmi meglepőt azzal, hogy megint csalódnom kellett.

Cole az Instagram királya, ő a legmenőbb vlogger, akinek minden videóját tízmilliók követik élőben. Minél extrémebb a műsor, annál több a követő, nála pedig nincs határ, bármilyen őrült kihívásban benne van. Amikor barátaival Moszkvába utaznak, hogy kipróbáljanak egy exkluzív, személyre szabott szabadulószobát, még nem sejtik, hogy életük legdurvább játéka vár rájuk, ahol a túlélés a tét.

A #kövessbe-vel Wernick-nak sikerült alámúlnia saját magát. Egy olyan horrorfilmet csinált, ami semmilyen formában nem tud, és nem is akar újat mutatni; csupán összegyűjtötte az elmúlt évtizedek sablonjait, és horrorkliséit, majd belegyúrta őket egy kicsit sem izgalmas, mi több, baromira vontatott és unalmas történetbe.

A hosszú felvezetés során megismerhetjük a szereplőket, köztük Cole-t, aki nem tudom pontosan mivel, de felépített magának egy többmilliós rajongótábort, és a világ számos pontján az ő videóira kíváncsiak az emberek, pedig csak ripacskodik a kamera előtt, és produkálja magát. Ha nem Will Wernick-ről beszélnénk, azt gondolnám, ez egyfajta társadalomkritika a mai kor fiataljairól, akik külön életet élnek a közösségi oldalukon, és egyetlen őszinte szavuk vagy mozdulatuk sincsen.

Mivel a #kövessbe egy influenszer-horrornak volt reklámozva, vártam, hogy a film belemerüljön az online-offline világok közötti határokról, ennek az egész világnak a veszélyiről, de az az igazság, hogy mégcsak a felszínét sem kapirgálta meg, pusztán elénk rakott egy rendkívül irritáló karaktert, aki egyedül azt nem tölti fel a netre, hogy mit művel a mosdóban...

Ja várjunk, de.

Ugyanúgy üres, életidegen, és idegesítő az összes többi szereplő is, aki megfordul a filmben. Az ember alig várja, hogy végre belépjenek a szabadulószobába, és szépen sorban elkezdjenek a porba hullani. Aztán amikor eljön ez a pillanat, és haladunk jelenetről-jelenetre, a néző egyre lejjebb csúszik a székben, egyre inkább elkezdi unni az egészet, mert a #kövessbe egyáltalán nem akar szórakoztatni vagy borzongatni, csak hülyének akar nézni mindenkit.

Wernick azt gondolta, hogy sikerült írnia egy baromira izgalmas és fordulatos sztorit, aminek a „nagy csavarjától” aztán mindenkinek le fog esni az álla, és mindenkit padlóra fog küldeni. Nos, ez biztos működhet egy olyan embernél, aki szerint a legegyszerűbb kártyatrükkök is igazi varázslatok, de aki látott már az életében legalább egy horrorfilmet, és nem csukott szemmel, a vászonnak háttal ülve követi az eseményeket, az már az első tíz-tizenöt percben tudni fogja, hogy hova fut ki az egész sztori, és amikor eljutunk odáig, csak legyinteni fog egyet, hogy na ugye megmondtam. Majd miután ezen túl van, rögtön elkezd azon gondolkodni, hogy

most tényleg ennyire hülyének néztek engem?

Nem szoktam olyanokat írni, hogy az általam kivesézett filmet érdemes-e megnézni vagy sem, mert nem az én tisztem eldönteni, hogy ki milyen filmre üljön be a moziba, és biztos vagyok benne, hogy az amatőrsége és a rendkívüli balgasága ellenére így is megtalálja majd a maga kis rajongótáborát. De tényleg csak annak javaslom ennek a filmnek a megtekintését, aki nem sajnálja rá a pénzt, akinek teljesen mindegy, hogy mit néz, csak horrorfilm legyen, és véres, és aki már régóta álmatlanságban szenved.