Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

A platform-kritika: tényleg ennyire embertelenek lennénk?

A platform-kritika: tényleg ennyire embertelenek lennénk?

Zene, Film & Kultúra

A platform-kritika: tényleg ennyire embertelenek lennénk?

Zene, Film & Kultúra

Baranyecz János - 2020.05.29. 19:33

Már egy ideje elérhető a Netflixen a Spanyolországból érkező A platform című film, ami elég nagy port kavart, hiszen helyenként elképesztően durva, elgondolkodtató dolgok vannak benne. Ez furcsa módon egy olyan alkotás, amit nem jó nézni, de mindenképp látni kell, aztán eldönthetjük magunkban, hogy vajon tényleg ennyire reménytelen az emberiség, vagy sem.

Néha jön egy olyan mű, amire mindenki azt mondja, hogy brutális, és egyszerűen muszáj megnézni; amiről sokáig beszélgetnek az emberek, mert képes gondolatokat ébreszteni bennünk; ami nagy hatással van ránk. A platform is ilyen, csupán az a baj vele, hogy konkrétan úgy szenvedünk a nézése közben, mint a szereplők.

A platform egy olyan börtönszerű helyről szól, ahol rengeteg, középen hatalmas lukkal rendelkező emelet van egymás felett, és mindegyiken két ember él. Havonta költöztetik őket, és minél magasabban van valaki, annál több ételhez tud hozzájutni, mivel egyetlen, finomságokkal telerakott platform halad végig az egész létesítményen, ami folyamatosan fogy. Ez a helyzet pedig kihozza mindenkiből a legrosszabbat.

Nagyon érdekes az ötlet, hiszen az ilyen alkotások kifejezetten arra mennek rá, hogy bemutassák az emberiség legsötétebb oldalát. Így természetesen itt is láthatjuk, hogy milyen álnok, gonosz dolgokra képes valaki a túlélésért, és hol van a határ, ahol azt mondjuk, hogy ennyi elég volt.

Amilyen gyomorforgató gusztustalanságok vannak benne, simán elérik a céljukat, hiszen rendesen elborzasztanak minket. Ahogy a főszereplő, mi is úgy veszítjük el a szörnyűségek láttán a reményt, de talán pontosan ez kell ahhoz, hogy vele együtt megtaláljuk magunkban a jóságot.


Kép: Ivan Massagué A platform című filmben. / imdb.com

A rendező, Galder Gaztelu-Urrutia képes volt végig nyomasztó hangulatot teremteni, a látványvilág is elég jó, és a színészek se rosszak, bár a legtöbbnek csupán annyi a feladata, hogy szörnyülködve nézzen, és teljesen őrült módon szenvedjen.

A forgatókönyv maga nem mondható igazán kiemelkedőnek, ráadásul határozottan idegesítő lehet sokaknak, hogy rendes válaszok helyett egy túlmisztifikált, biblikus végterméket kapunk. De ilyenek a művészfilmek, még akkor is, ha álruhában vannak. Kereshetjük benne az értelmet, és valószínűleg meg is találjuk a nyomoknak köszönhetően, de konkrétumot nem kapunk. Szóval érdemes felkészülni arra, hogy „nesze semmi, fogd meg jól” élményben lesz részünk, ha felületesen nézzük ezt a filmet.

Összességében A platform tényleg egy olyan mű, amit érdemes megtekinteni, mert igazán megrázó, de valószínűleg soha többé nem akarjuk majd újranézni. Nehéz eldönteni, hogy végül is jó, vagy rossz ez a film, de az biztos, hogy hatásos.

Rettenetes érzés végigszenvedni ezt az alkotást, még úgy is, hogy eléggé elgondolkodtató, és bizonyos szempontból rengeteg értéket képvisel. Erről aztán lehet beszélni, de elég nehéz értékelni, mert egyszerűen taszító az egész, és hiába kellemetlen, mégis megmarad bennünk ez a film, szóval a készítők elérték azt, amit szerettek volna.

Borítókép: A platform / via elozetes.hu

Legolvasottabb hírek