Majd két milliárd forintot kaszáltak a magyar dalszerzők

Napokkal ezelőtt robbant ki vita azzal kapcsolatban, hogy az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda) és az Artisjus zenészek és előadók megsegítésére nyújtott támogatásokat olyanok is megkaptak, akik talán nem érdemelték meg. Először Majka szólalt meg, amikor „gusztustalannak és szánalmasnak” nevezte azt, hogy egyesek szociális támogatásért kuncsorognak.

Ilyen „zivataros” időkben adt ki közleményét az Artisjus, amelyet így kezd:

a hazai jogkezelő egyesület a dalok lejátszását felhasználási csatornánként méri, majd ezek alapján osztja fel a szerzők között a korábban beszedett jogdíjakat.

Mint írták, a zenészek bevételeinek átlagosan 25 százaléka a jogdíj, a járványhelyzet miatt az élőzenei fellépések elmaradásával viszont sokaknak ez lett a fő vagy akár egyetlen jövedelemforrása.

Az előző évre járó szerzői jövedelmeket az egyesület évente két részletben folyósítja, ezúttal a rádiós, televíziós elhangzások után járó jogdíjat, valamint a vendéglátóhelyeken megszólaló élő háttérzene utáni jogdíjakat kapják meg a dalszerzők. A „nagyfelosztás” második ütemében az Artisjus július elején fizeti ki többek között a tavalyi koncertek, filmzenék után járó jogdíjakat.

Az Artisjus nemcsak a magyar, hanem a külföldi művek magyarországi lejátszásait is számon tartja. Ezúttal 3 milliárd 698 millió forintot osztott fel és fizetett ki magyar és külföldi dalszerzőknek (és örökösöknek), 155 ezer különböző zeneműre. A teljes kifizetett összeg 53 százaléka, azaz 1 milliárd 967 millió forint jutott 44088 magyar dalra vagy zeneműre. A magyar szerzők közül összesen 7477-en részesültek ebből az összegből.

A feldolgozott 54 tévéadó közül 27 volt olyan, ahol nem szignálként, háttérzeneként, hanem „főszolgáltatásként” is megszólalt zene. A televíziókban elhangzott magyar dalok után 1 milliárd 3 millió forint jövedelem jutott 5248 magyar szerzőnek.

A legtöbb magyar zenét a zenei adók játszották a következő sorrendben:

• Muzsika TV (egy év alatt 94 456 alkalommal hangzott el magyar dal),
• Sláger TV (79 574),
• Zenebutik (70 907),
• Music Channel (33 623),
• MTV Hungary (21 296),
• HIT Music Channel (18 932),
• az M2, ahol az esti műsorsávban a Petőfi TV-ben van a hangsúly a zenén, 7 239 magyar dalt játszott le egy év alatt,
• az MTV Hungary majdnem kétszer annyi alkalommal játszott magyar zenét 2019-ben, mint a megelőző évben,
• a Sláger TV-n 14 százalékkal nőtt a magyar dalok száma,
• a többi adónál nem volt jelentős változás.

Az Artisjus 47 rádióállomás 2019-es adatait dolgozta fel, az elhangzások alapján 648 millió forintot fizetett ki magyar szerzőknek közel 26 ezer dalra vagy zeneműre. A legtöbb magyar zenét játszó rádiócsatorna tavaly is az országosan hallgatható Dankó Rádió volt (108 678 alkalommal hangzott el magyar zene). A lista élmezőnyében többnyire helyi vagy regionálisan fogható rádióadók szerepelnek:

• Forrás Rádió (58 432 alkalommal játszottak magyar dalt),
• Friss FM (57 925),
• Méz Rádió (56 486),
• Gong Rádió (53 832),
• az országos lefedettségű adók közül a Jazzy Rádió 49 346 magyar dallal a 14. helyen áll,
• a Sláger FM évi 48 427 elhangzással 17. a listán a 19. helyen szereplő MR2 Petőfi (46 869) előtt.

„A gazdasági szakemberek minden területen komoly csökkenést jeleznek előre, a mostani járványhelyzet visszaesése jövőre érezteti hatását a kifizethető jogdíj összegében”

– fogalmazott Szinger András, az Artisjus főigazgatója.

A kifizetett szerzői jogdíjak mintegy 7 százalékából az Artisjus idén is szociális és kulturális alapot különít el a szerzők szándéka alapján. Ebből a következő évben folyósítanak kulturális támogatásokat a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül, illetve az Artisjus saját zenei és irodalmi alapítványai révén jövedelempótló, nyugdíjkiegészítő és rászorultsági támogatásokról határoz – olvasható a távirati iroda összefoglalójában.