Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

A Foo Fighters és a Twenty One Pilots is bekebelezte a Szigetet

Zene, Film & Kultúra

Toronicza Péter - 2019.08.14. 14:40

Iszonyatosan erős zárónapot produkált a fesztivál, de hát két ilyen névvel nem is nehéz.

Eleve mindenki a Foo Fightersre várt, de azért mi voltunk más koncikon, na meg cirkuszban is. Igen, ott előző héten is jártunk, de most a Flip Fabrique előadását néztük meg. Az égiek is kegyesek voltak hozzánk, így az esőkabátot csak a cirkuszolás után kellett elővennünk.

A Foo Fightersre hatalmas felhőszakadást jósoltak, de ha ez bekövetkezik, akkor is egy marha jó koncerten lettünk volna túl. Még úgy lehet jobb is lett volna bulizni. Tavaly például a The War on Drugson áztunk el nagyon, de hát ez ilyenkor kit érdekel?

A Foo Fighters amúgy a Szigetes koncerttel indította be a turnéját, így a családjukat is elhozták magukkal. Szóval velük voltak elfoglalva, és nem is adtak senkinek sem interjút. Utóbbit az RTL Klubos kollégáinktól tudjuk, de ők legalább a Twenty One Pilotsot elkapták, szóval este a Fókuszban megnézhetitek mi jót beszélgettek.

Én végre eljutottam a Satellites koncertjére, de az egy külön kritikát fog kapni holnap, olyan érdekes története van. A Foo Fighters kritikát Sziki szállítja nektek, mivel ő akkora mákos, hogy az Arénás fellépésükön is ott volt, így van összehasonlítási alapja.

Lássuk milyen volt a Sziget legdrágább napja. 

Twenty One Pilots

A Pilots koncertnek nem kisebb tétje volt, mint hogy megkedvelem-e ezt a zenekart, vagy sem. Nyilván súlyosan letojná a duó, ha nem hallgatnám őket többet, szóval az egész csak az én hallójárataimról szól, és hogy követni fogom-e a bandát. Ismerkedtem velük, de az albumaik sosem tudtak igazán meggyőzni, azonban a mostani fellépésük után minden kételyemet a sarokba dobtam.

Sok dalt azért vettem elő, mert hallottam a koncerten. Egyszerűen ki tudom ezt fejezni: ha nincs aznap Foo Fighters, akkor nem csak a napot vitte volna el a Twenty One Pilots, de talán még azt is merem állítani, hogy akkor ez lett volna a legerősebb konci a Szigeten.

A srácok amúgy fél órával előbb kezdtek, mert a szervezők nagyon féltek a vihartól, de végül a Foo Fighterst nem tolták el, szóval a rendes időben, 20.30-kor léptek színpadra Dave Grohlék.

Tyler Joseph és Joshua Dun akkora showt csinált, hogy csak kapkodtam a fejem. Előbbi felmászott a Sziget világosító és hangosító tornyának a tetejére, és onnan énekelt. Tériszonyosként egyszerre kaptam szívrohamot és tapsoltam. Dun meg úgy dobolt, hogy a közönség első sora tartotta a dobfelszerelését. Amikor belekezdett a Seven Nation Armyba, jött is az őrület.

A Twenty One Pilots értékéből semmit nem von le, hogy ketten vannak a színpadon. A fő részeket ők viszik, a többit megoldja az elektronika, de ezzel semmi probléma nincsen. Annyira hangulatba hozott az egész fellépésük, hogy minden fáradtság kiment a testemből, pedig a hét után volt benne bőven.

Ha kihagytam volna a fellépésüket, őrülten bántam volna. Az osztályzatom természetesen ötös, mert a csillagos ötös a Foo Fightersé kell legyen.

Flip Fabrique: Attrape-Moi

Úgy jött ki a lépés, hogy a Cirque Alfonse után egy újabb kanadai társulatot néztünk meg. Nehéz lenne eldönteni melyik a jobb, mert mindkettő egyedi volt, iszonyatosan látványos elemekkel.

A Flip Fabrique csapata talán egy fokkal magával ragadóbb. Hülyeségnek tűnhet olyat megjegyezni, hogy szimpatikusabbak a művészek, de hát így volt. Közelebb éreztem magamhoz ezt a társulatot. Hibák itt is bejátszottak, de aztán rögtön jött a javítás.

A trambulinos végkifejlett lélegzeteket állított el. Halálpontosan volt minden kiszámolva, és őrületes dolgokat művelt a csapat, de a showjuknak minden percét élveztem.

Örülök, hogy el tudtunk menni, mivel a végén beszélgettünk kicsit a tagokkal, akik elmondták, hogy ezt az előadásukat a Szigeten lehetett utoljára látni. Jön egy kis pihi, utána pedig egy teljesen más performansszal indulnak neki a világnak.

Foo Fighters

Oszkó Péterrel, Kóka Jánossal, Marsalkó Dáviddal, Kovács Gábor producerrel és egyéb celebekkel feldúsítva készülődött a VIP részleg a Sziget záróestjére, ahol a kétségtelenül méltán várt Foo Fighters volt az este főeladója.

Amikor két éve az Arénában jártam a banda koncertjén, akkor sem tudtam helyet foglalni a székemen, most viszont már az első 25 perc után szimplán a légszomjjal való megbirkózás jelentette a legnagyobb kihívást. A Foo Fighters ugyanis képes volt bekezdeni az All My Life, Learn to Fly, The Pretender, The Sky Is a Neighborhood négyessel, ami mind zúzdában, mind ismertségben igencsak az együttes top szerzeményei közé tartozik. A Learn to Fly dalszövege pedig továbbra is felér egy remek bibliai fohászkodással, amelynél kevés csodálatosabb dolgot lehet az égbe kiabálni.

Grohl továbbra is a világ legfantasztikusabb frontembereinek egyike, aki egyszerre porondmester, profi színész, hangulatfelelős és szórakozott bohóc. A Foo Fighters éppen ezért bírja el, hogy kizárólag a dobok mögött csücsülő Taylor Hawkins az, aki valóban mutogatható az óriáskivetítőkön és gond nélkül előreszalad elénekelni az Under Pressure című Queen covert, amíg Dave Grohl visszatalál 5 perc erejéig a dobokhoz.

Két évvel ezelőtt is hiányoltam a Foo Fightersből a vokálosokat, akiket ezúttal félig megkaptunk, viszont a Wheels című melankolikus dal mögül könyörtelenül hiányoztak, amely így a lassabb verzióban került a közönség elé. Ez az alkotás viszont még ebben az előadásban is igazi világszínvonal. A háttérénekesek között egyébként feltűnt Dave Grohl lánya is, aki stílszerűen Nirvana pólóban állt a nagyérdemű elé.

A koncerten előkerült a Hey, Johnny Park című szám is, amit 2019-ben még nem játszottak korábban Grohlék. Az estet az Everlong zárta, amely 2017-ben éppen megnyitotta az Arénás estet Budapesten. Grohl szuper jófejsége végül abban teljesedett ki, hogy a közönség soraiból egy kerekesszékes srácot is a színpadra invitáltak az utolsó dal erejére, aki kvázi a banda tiszteletbeli tagjává avanzsálódhatva hajolhatott meg a közönségnek. Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen 2 és fél órás performansz után voltak-e olyan, akik csalódással távoztak, de ha mégis lennének ilyen emberek, számukra ajánlok egy csontig feltekert Foo Fighters lemezt vezetés közben. Én a Something From Nothing számmal mindenképpen meg fogom tenni, amely ezúttal sajnos nem fért bele a kínálatába.

Gyertek vissza bármikor, srácok, ígérem, mi ott leszünk!

Borítókép: Sziget offical

Legfrissebb híreink

Vissza a főoldalra.
40 éves az Apokalipszis most - egy legendás film legendás botrányai