Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Pápai Joci és az Eurovízió: lehet, hogy nekünk gyönyörű, de a világnak nem jön át

Zene, Film & Kultúra

Toronicza Péter - 2019.05.15. 12:21

Nem jutott a döntőbe az Eurovíziós Dalfesztiválon Pápai Joci. Okokat persze fel fogok sorolni, de nem ez lesz a lényeg. Vélemény.

Már rég nem követem teljes erőbedobással az Eurovíziós Dalfesztivált, pedig mindig szoktam találni benne egy-két gyöngyszemet, akinek a dalát alapból az életben nem hallgatnám meg. Igazából túl sok időt vesz el, és nem ad annyi élményt. Jobban járok, ha inkább arra áldozom, hogy fiatal tehetségeket keresgessek és hallgassak neten. Igen, jóval többet is szoktam találni. Most is csak a háttérben ment, de valahogy kivártam a végét, mert éreztem a levegőben a vesztünket.

Kétségkívül a világ egyik legnagyobb zenei eseménye az Eurovízió, de még mindig nem tartunk ott, hogy igazán nagy legyen: mert a zene képtelen tartani a lépést mondjuk egy olyan művészi vonallal, mint a film. A Grammy-gálának olyan fontosnak kellene lennie, mint egy Oscarnak, de úgy állunk jelenleg, hogy maguk az előadók nézik le. Az Eurovízió egy klassz kis show, de nem ez fogja meghatározni, hogy most te éppen kinek leszel a nagy rajongója.

Az Eurovízió egy mainstream látványorgia, amiben kevés ország mer újat mutatni, mivel tudják, hogy az lehet a nyerő, ha az a szám egyedi, de mégis a pop-kultusz határain belül marad. Ha mindenhol egyéniségeket látnék, akkor állandóan ezt nézném.

Mondjuk mindig vannak kivételek: Izland Hatari nevezetű csapata például bejutott a döntőbe, pedig indusztriál-elektrót játszott. Egyszerre mosolyogtam, és buliztam rá, mivel csípem ezt a műfajt. Tel-Aviv persze lefagyott, úgy Izlandosan.

A Magyarországot képviselő Pápai Joci „Az én apám” című dallal sajnos nem jutott be a legjobb 10 közé a 64. Eurovízión, így a döntőben sem láthatjuk. Ez azt is jelenti, hogy szombaton nem sokan fognak leülni nézni a többieket magyar induló nélkül.

A tíz továbbjutó úgy alakult ki, hogy egyrészt a résztvevő országok, valamint a kiemeltként eleve döntősök közül Izrael, Spanyolország és Franciaország részéről pontozott egy öttagú szakmai zsűri, másrészt az utolsó dal elhangzása után negyed órán keresztül a tévénézők szavazhattak a verseny applikációján, telefonon és/vagy sms-ben.

Az én apámat Pápai Joci édesapja ihlette, a dal üzenete, hogy a jelenben szeressük a számunkra fontos embereket. Gyönyörű, de ebből az ottani közönségnek nem jön át semmi a zenén kívül. A dalszöveggel együtt hallgatva ez egy csodás szerzemény, de próbáljátok kizárni ezt, és csak a zenét nézni. Egyszerű alap, nem igaz? Halálosan az.

Szép a magyar nyelv, szép kiküldeni egy magyar nyelven elénekelt dalt, de mindig elfelejtjük ezt külsős szemmel nézni. Annyi volt meg a világ többi részének, hogy az elején bemondják, hogy Pápai Joci miről fog énekelni, azt már ők nem fogják érteni, hogy mi a dalszöveg. Az Origo miért volt nyerő? Mert egy iszonyatosan remek zenei alapja volt, amitől kirázta a hideg az embert. A mostani Joci dal csak úgy érvényesül igazán, ha a szöveget is hozzáteszed, anélkül soványka. Plusz az Eurovízió nyelve továbbra is az angol.

Persze most majd be lehet nekem szólni, hogy utólag osztom itt az észt, ha döntőbe jutott volna, akkor hallgatnék. Nem, ugyanezt gondolnám, és örülök is, hogy így lett, mert legalább kimondhatom, hogy minek van A Dal című válogatóműsor? Minek megy több héten keresztül, ha olyan szerzemény jut ki, ami a döntőbe sem képes bejutni. És ne haragudj Joci, nem téged akarlak bántani ezzel, te megtetted, amit kellett. Amellett viszont nem megyek el, hogy nem ennek a dalnak kellett volna ott lennie.

Azonban most ellent mondok magamnak is: kit érdekel? Ebben a közönség döntött. Nekik is hülyeség lenne ostorozni magukat, mert teljes tudatában voltak annak, hogy egy csodás dalt küldenek ki. Ha azt néznénk, hogy az Eurovíziónak mi a jó, akkor bizony itt egy kőkemény szakmai zsűrit kellene összerakni, közönség nélkül, akik még azt is ízekre szednék, hogy milyen háttérvetítést fogsz használni. Mi ezt akartuk kint látni, és láttuk is. Hogy nem jutott döntőbe, azért abban mi is hibásak vagyunk, de ezen teljesen felesleges keseregni.

Amúgy, akit nagyon figyeltem még, az a finn sztár DJ, Darude volt. Nos, ő sem jutott be a legjobb 10-be. Mondjuk Sebastian Rejman énekes helyett egy sajtreszelő is lehetett volna mellette a színpadon, annyira pocsék volt az egész. A dalt is hagyjuk, inkább ezerszer meghallgatom a Sandstormot. Mielőtt megkérdeznétek, hogy miért nem ez ment ki, hát mert énekelni is kell valamit. Mondjuk tütügni lehetne alá. 

Aki kíváncsi Joci nélkül is a többiekre, az szombaton 21 órától követheti a döntőt a Dunán. Mármint a tévén, nem a folyón.

Borítókép: Andres Putting

Vissza a főoldalra.
Friss dallal jelentkezett az egyik legigényesebb magyar cover banda