Ed Sheeran és Justin Bieber legújabb zenéje, az I Don’t Care valószínűleg a nyár slágere lesz. Még alig jelent meg, már egymillió feletti nézettségnél jár.
És most akkor képzeld el, hogy valahol a Balaton közepén izzadva tekered sárga, műanyag bérelt vizibiciklidet, kezedben egy megfelelően elkészített Long Island-koktéllal. Barátaiddal Heidegger és Kant metafizika írásain elmélkedtek, miközben a lemenő nap utolsó sugara simogatja gyöngyöző homlokodat. A távolból hekk illada szálldos, a horizonton feltűnő Tihanyi Apátság pedig csak még grandiózusabbá teszik az élményt.
Ekkor, ebben a szent pillanatban a Bluetooth-hangszórón keresztül felcsendülnek Ed Sheeran és Justin Bieber május 9-én megjelent dalának első taktusai. Szívednek üteme felgyorsul, lábad mocorogni kezd, s mikor ráérzel eme nemes muzsika mélységeire egy pillanatra boldogság önti el a szívedet. (Itt jeleznénk, hogy Popper Péter szerint – nem, ő nem táncdalénekes, hanem pszichológus, pszichoterapeuta, író, gondolkodó – a boldogság nem egy hosszan tartó, elérhető állapot, sokkal inkább röpke, de annál teljesebb pillanat.) Az I Don’t Care a maga teljességében, ott, a Balaton közepén teljesedik ki, hogy később aztán valamely eldugott falusi kocsmában még ezernégyszázhetvenötször felcsendüljön.
Na, csukd be a szemedet és utazz, hangolódj rá a darabra:
Azt csak úgy mellékesen jegyeznénk meg, hogy valamiért Kevin Little Turn me on jutott eszünkbe a fenn említett nóta kapcsán. Emlékszel még rá?