80 éves Terence Hill, aki odavan a magyar nőkért

Terence Hill fiatalon éppúgy odabilincselte az embert a mozivászon és/vagy a képernyő elé, mint hetvenen túl, legyen az egy egész estés vígjáték vagy egy naiv sorozat. Fiatalon a nők bálványa volt a filmjeiben is, idősként pedig az idősebbeké lett, papi szerepeiben.

A különleges légkörű olasz kisvárosokban, először is – az itthon Szerb Antal Utas és holdvilágából már ismert – Gubbióban forgatott Don Matteo egyszerű bölcsességeit meg lehet mosolyogni, néha viszont nagyon beletalált egy-egy gondolatba. (Az előléptetésért Rómába igazoló rendőrszázados egyszercsak visszafordul az úton, mert „a boldogság ott van, ahol azok, akiket szeretünk”.)

Mindezek fényében különleges találkozás lett három éve, a felejthetetlen magyar–osztrák Eb-meccs napján egy ifjú magyar pap és Terenc Hill közös kávézása a római Via Giulián. Az akkor Rómában tanuló – jelenleg Angyalföldön élő – Hodász András atyának a blogja szerint két álma volt az örök városban: találkozni Ferenc pápával és találkozni a Terence Hill, Bud Spencer-duóval.

Miután a Szentatyával beszélt, saját bevallása szerint kereste az alkalmat, hogy a második találkozó is létrejöjjön, Terence Hill egyik kedvenc helyén ezért addig kávézgatott, mígnem egyszer csak betoppant a színész.

A rövid, élvezetes riportból egész jó dolgokat megtudhattunk róla és a magyarokhoz fűződő viszonyáról. Egy-egy mondatban:

• Soha nem akart pap lenni.
• Néhány évvel korábban járt Budapesten egy barátjánál, aki magyar lányt vett feleségül.
• A fővárosunkat is nagyon szépnek találta, meg a magyar hölgyeket is, ezért megérti a barátját.
• Követte a labdarúgó-Eb-t és tudta, hogy a magyarok milyen szinten játszották ezt a sportágat a huszadik században. Puskás mibenlétével is tisztában volt.

Az interjú ennél nem lett sokkal hosszabb, mert Terence Hill azért ment a kávézóba, hogy legújabb forgatókönyvén dolgozzon (ezzel együtt készséges volt). Azóta, 2018 októberében már be is mutatták itthon a Nevem: Thomas című alkotást, amelynek forgatókönyvírója, rendezője és főszereplője is ő. Mint az előzetesben is látszik, meg is kapja közben, hogy egy „kivénhedt hippi.”

A filmben Carlo Carretto sivatagi élményeit dolgozza fel, akiről azt mondta:

„Carlo Carretto egy fantasztikus olasz katolikus volt, akiben mindig megvolt az egyszerűségre való törekvés, amely Ferenc pápát is jellemzi.”

Terence Hill azóta többször is járt Budapesten. 2018 novemberében az éj leple alatt itt forgatta zseniális buggy-s kisfilmjét.

Hogy aztán 2019 februárjára visszajöjjön (az Oliver Onions-, avagy a Guido és Maurizio De Angelis-koncertre) átadni a Különben dühbe jövünk legendás autóját annak, aki a legtöbbet adja érte. A koncerten színpadra lépve még ki sem fújta magát (bár elég jó kondiban van), de végtelenül szerényen elmondta, hogy mennyi mindent köszönhetnek Bud Spencerrel De Angeliséknek, hiszen a filmjeik ötven százalékban az ő zenéiknek köszönhetik a sikerüket. Éppen ezért is a testvéreiknek tekinti. (Varázslatos, hogy Terence Hill pontosan ugyanúgy viselkedik, mint Don Matteo szerepében, vagy éppen az, hogy a filmsorozatban mennyire önmagát adja.)   

A befolyó pénzt a Heim Pál-gyermekkórház fejlesztésére ajánlotta fel. Titokban meg is látogatta a kis magyar betegeket.