Faliszony – különleges fotókat nézhetünk a berlini fal két oldaláról
Borítókép: indagaleria.hu
Zene, Film & Kultúra
Philip Pocock szociofotói festői színhatásokat lehetővé tevő, különleges technológiával készültek Berlinről a fal két oldalán, 1982-ben. A Berlinben élő kanadai művész több mint 2000 fotót készített, ezekből válogat az INDA Galéria kiállítása, amely január 31-ig látogatható – közölte a galéria szerdán.
Mint írják, a sorozat és egyben a kiállítás címe a Faliszony (Mauerkrankheit) a német pszichológiatörténetben külön helyet foglal el. Egy, a depresszióra hasonlító tünetegyüttest jelöl, amit a berlini fal felállítása okozott.
Pocock rendkívüli érzékenységgel ábrázolta a körülötte lévő világot, a korabeli Berlin kulturális undergroundját, a punkokat, a lakásfoglalókat, az úgynevezett városi indiánokat, művészeket, zenészeket, hétköznapi lakókat, a házfalakat, falfirkákat. Képei között olyan egyéb különlegességek is láthatók, mint a Werner Herzog Kaspar Hauser című filmjének főszerepét alakító Bruno Schleinstein portréja.
A berlini sorozaton belül is külön csoportot képviselnek az úgynevezett kettős vagy többes expozíciók és nagyítások, az olyan képek, amelyeken egy filmkockára kétszer fotózott a szerző, illetve egy fotópapírra két, vagy több felvételt nagyított. A kettős exponálások alapja a berlini sorozatban nem a technikai kísérletezés volt. Pocockot a Stazi munka közben letartóztatta, kameráját és filmjeit elvették, és amikor a tekercseket visszakapta, az egyik, csodával határos módon épen maradt alapanyagot véletlenül visszatette a gépébe. Így fényképezett egymásra két jelenetet egy kockában. A véletlen a megosztott város pszichózisát és szürrealitását tökéletesen szemléltető technikát nyitott meg előtte, amelyet később szándékosan is használt.
Philip Pocock 1954-ben Ottawában született, eredetileg a kor vezető filmes akadémiáján, a New York Universityn többek közt Jim Jarmusch-sal és Spike Lee-vel egy időben filmezést tanult. Pocock életműve a fotográfiától a videón, performanszokon, installációkon, a hálózati médiaművészeten át a kollaboratív és részvételen alapuló művészetig terjed. Pocock művészetére két magyar származású fotóművész, André Kertész és Cornell Capa is nagy hatással volt.
Munkásságának egy másik fontos magyar vonatkozása, hogy az egyik, általa nagy sikerrel használt technika, az úgynevezett színroncsolás feltalálása a magyar Gáspár Béla nevéhez fűződik. Jelentős hatással volt a művészre Moholy-Nagy László munkássága és Kepes György fénnyel kapcsolatos projektjei. Sokat merített a két magyar származású alkotó tanítással kapcsolatos elméleteiből is. Pocock az 1970-es évek vége óta maga is tanít.
Philip Pocock munkáit már bemutatták a világ legrangosabb kiállítóhelyein - egyebek mellett a Velencei Biennálén, a berlini Transmedialén, a New York-i Whitney Museum of American Artban, a kölni Ludwig Museumban, a Karlsruhei ZKM-ben, a szöuli Nam June Paik Art Centerben, a helsinki Kiasmában, a brüsszeli Palais des Beaux-Arts-ban, az amszterdami Stedelijk Museumban, a Berlinische Galeriéban, az Art Gallery of Ontarióban és az Art Baselen, illetve az Art Cologne-on – írták a tájékoztatóban.
(Promotions Media via MTI)
Mint írják, a sorozat és egyben a kiállítás címe a Faliszony (Mauerkrankheit) a német pszichológiatörténetben külön helyet foglal el. Egy, a depresszióra hasonlító tünetegyüttest jelöl, amit a berlini fal felállítása okozott.
Pocock rendkívüli érzékenységgel ábrázolta a körülötte lévő világot, a korabeli Berlin kulturális undergroundját, a punkokat, a lakásfoglalókat, az úgynevezett városi indiánokat, művészeket, zenészeket, hétköznapi lakókat, a házfalakat, falfirkákat. Képei között olyan egyéb különlegességek is láthatók, mint a Werner Herzog Kaspar Hauser című filmjének főszerepét alakító Bruno Schleinstein portréja.
A berlini sorozaton belül is külön csoportot képviselnek az úgynevezett kettős vagy többes expozíciók és nagyítások, az olyan képek, amelyeken egy filmkockára kétszer fotózott a szerző, illetve egy fotópapírra két, vagy több felvételt nagyított. A kettős exponálások alapja a berlini sorozatban nem a technikai kísérletezés volt. Pocockot a Stazi munka közben letartóztatta, kameráját és filmjeit elvették, és amikor a tekercseket visszakapta, az egyik, csodával határos módon épen maradt alapanyagot véletlenül visszatette a gépébe. Így fényképezett egymásra két jelenetet egy kockában. A véletlen a megosztott város pszichózisát és szürrealitását tökéletesen szemléltető technikát nyitott meg előtte, amelyet később szándékosan is használt.
Philip Pocock 1954-ben Ottawában született, eredetileg a kor vezető filmes akadémiáján, a New York Universityn többek közt Jim Jarmusch-sal és Spike Lee-vel egy időben filmezést tanult. Pocock életműve a fotográfiától a videón, performanszokon, installációkon, a hálózati médiaművészeten át a kollaboratív és részvételen alapuló művészetig terjed. Pocock művészetére két magyar származású fotóművész, André Kertész és Cornell Capa is nagy hatással volt.
Munkásságának egy másik fontos magyar vonatkozása, hogy az egyik, általa nagy sikerrel használt technika, az úgynevezett színroncsolás feltalálása a magyar Gáspár Béla nevéhez fűződik. Jelentős hatással volt a művészre Moholy-Nagy László munkássága és Kepes György fénnyel kapcsolatos projektjei. Sokat merített a két magyar származású alkotó tanítással kapcsolatos elméleteiből is. Pocock az 1970-es évek vége óta maga is tanít.
Philip Pocock munkáit már bemutatták a világ legrangosabb kiállítóhelyein - egyebek mellett a Velencei Biennálén, a berlini Transmedialén, a New York-i Whitney Museum of American Artban, a kölni Ludwig Museumban, a Karlsruhei ZKM-ben, a szöuli Nam June Paik Art Centerben, a helsinki Kiasmában, a brüsszeli Palais des Beaux-Arts-ban, az amszterdami Stedelijk Museumban, a Berlinische Galeriéban, az Art Gallery of Ontarióban és az Art Baselen, illetve az Art Cologne-on – írták a tájékoztatóban.
(Promotions Media via MTI)
Zene, Film & Kultúra
Legnépszerűbb
Szorít a határidő, mutatjuk, mit kell tenni az Ügyfélkapu megszűnése előtt
Felháborodtak az emberek, olyan élelmiszerbolt nyílt, amiben percenként változnak a termékek árai, meglepetés érhet a kasszánál
Noszály Sándor tragédiájától retteg, utolsó telefonhívásukról vallott a hosszú csendet megtörő Molnár Anikó
Lerántották a leplet, ezért lehet olyan sürgős a Digitális Állampolgárság applikáció bevezetése
Odalépett hozzám egy eladó a barkácsboltban és behívott a raktárba, olyat mutatott amit még életemben nem láttam
