A hetvennyolc éves korában elhunyt Bernardo Bertolucci híres és hírhedt filmek sorozatát hagyta az utókorra. Pier Paolo Pasolini egyengette az útját eleinte, akinek többek között a szexuális jelenetek sorára építő Dekameron fűződik a nevéhez – többek között ezt a vonalat vitte tovább Bertolucci is a filmjei egy részében, időnként óriási és jogos felháborodást keltve.
Tegyük hozzá, azzal, hogy megírta a Volt egyszer egy Vadnyugat forgatókönyvét, valóban értéket teremtett, az Utolsó tangó Párizsban (1972) viszont már messze a vitatható kategória. Bár rendezőként azt akarta sugallni, az emberi kapcsolatok nem épülhetnek csak a testiségre, a film kedvéért kegyetlen áldozatot hozott.
Mint később kiderült a női főszerepet eljátszó Maria Schneidert nem teljesen avatták be előre abba a jelenetbe, amelyben Marlon Brando erőszakkal készteti közösülésre, mert Bertolucci a nő és nem a színésznő reakcióját akarta látni és láttatni. A film kedvéért gyakorlatilag feláldozta egy nő lelkét, Maria Schneider pedig e jelenetet soha nem heverte ki.
A rendezőnek és a férfi főszereplőnek a botrányok is jól jöttek, tovább repítették őket a világhír felé, szemben Maria Schneiderrel, aki saját elmondása szerint csak vesztesként jött ki az egészből.
Bertolucci sok-sok alkotása közül itthon többek között a távol-keleti témájú filmek lettek ismertek. A Kínában játszódó Az utolsó császárhoz (1987) 20 ezer statisztát vetett be, a valóban nézhető alkotás kapott kilenc Oscart. A Keanu Reaves főszereplésével készített A kis Buddhában (1993) viszont már csak a látvány dominál, hiányzik az igazi dráma. Ahogy a kilencvenes években kijöttünk utána a moziból, úgy éreztük, egy propagandafilmet láttunk.
Három évvel később a festői Toszkánában forgatta a Lopott szépséget, de erre is inkább a színészeknek köszönhetően emlékszünk (Liv Tyler, Jeremy Irons). Nem rossz, de nem is jó, viszont a szexualitást már kulturált formában kezeli.
Bertolucci saját bevallása szerint nem bánta meg, amit annak idején Maria Schneiderrel tett, bár állítása szerint a lelkiismerete azért nem maradt nyugodt.
(AA)