Zene, Film & Kultúra
Jöhet egy kis Take That nosztalgia?
Ami Amerikában a Backstreet Boys, az a briteknél a Take That. Nem mondom, hogy össze lehetne hasonlítani őket, és kellene háborúzni melyik a jobb, én lezárnám annyival, hogy mindkettő más, nagyon más.
Annyit biztos, hogy szubjektíven a Take That állt hozzám közelebb, mert érzem rajtuk azt a brit hatást, amit én marhára imádok, meg populáris, de nem kellemetlenül. Mondjuk a Patience című dalukat bármikor meg tudom hallgatni, mondjuk az is igaz, hogy az az új generációs Take That, de ez akkor is pozitív. Na, de mondjak klasszikust is, például a Back for Good, még azt is imádom, pedig az nekem már nyálas kicsit.
Visszatérve a lemezre, 27 dalt tartalmaz, ami három évtizedet ölel fel a banda első albumától a Take that and Partytól napjainkig. A kiadvány olyan vendégelőadók közreműködésével készült, mint például a Boyz II Men vagy Barry Gibb, a legendás Bee Gees alapítótagja, és három vadonatúj dal is szerepel rajta, folytatván az eddigi egyik legnagyobb britpop-banda történetét.
Jelenleg Gary Barlow, Howard Donald és Mark Owen alkotják a Take Thatet. 1989-ben öttagú bandaként indulva azonnali sikerben volt részük, az első két albumuk a toplisták élére repítette őket, míg a harmadik albumuk 11 országban uralta a listák csúcsát. A Robbie Williams távozása utáni szünetet követően 2005-ben alakult újra a csapat, szintén egy toplistás album kiadásával. Időtállóságuk és hihetetlenül jó zenéik juttatták el a Take Thatet a brit zene csúcsára és most az Odyssey-vel ünneplik helyüket a világ legnagyobb bandái között.
A két CD-s album egy válogatás a legnagyobb slágereikből és klasszikusok újragondolásokból:
Mark Owen csak annyit jegyzett meg, hogy ez az egész válogatás elmeséli a teljes történetet, és ha csak egy Take That albumot venne meg az életében, akkor ez lenne az.
Hát, nosztalgiára fel! Az albumot ide kattintva tudjátok meghallgatni!
(Torony)
Annyit biztos, hogy szubjektíven a Take That állt hozzám közelebb, mert érzem rajtuk azt a brit hatást, amit én marhára imádok, meg populáris, de nem kellemetlenül. Mondjuk a Patience című dalukat bármikor meg tudom hallgatni, mondjuk az is igaz, hogy az az új generációs Take That, de ez akkor is pozitív. Na, de mondjak klasszikust is, például a Back for Good, még azt is imádom, pedig az nekem már nyálas kicsit.
Visszatérve a lemezre, 27 dalt tartalmaz, ami három évtizedet ölel fel a banda első albumától a Take that and Partytól napjainkig. A kiadvány olyan vendégelőadók közreműködésével készült, mint például a Boyz II Men vagy Barry Gibb, a legendás Bee Gees alapítótagja, és három vadonatúj dal is szerepel rajta, folytatván az eddigi egyik legnagyobb britpop-banda történetét.
Jelenleg Gary Barlow, Howard Donald és Mark Owen alkotják a Take Thatet. 1989-ben öttagú bandaként indulva azonnali sikerben volt részük, az első két albumuk a toplisták élére repítette őket, míg a harmadik albumuk 11 országban uralta a listák csúcsát. A Robbie Williams távozása utáni szünetet követően 2005-ben alakult újra a csapat, szintén egy toplistás album kiadásával. Időtállóságuk és hihetetlenül jó zenéik juttatták el a Take Thatet a brit zene csúcsára és most az Odyssey-vel ünneplik helyüket a világ legnagyobb bandái között.
A két CD-s album egy válogatás a legnagyobb slágereikből és klasszikusok újragondolásokból:
Néhányat újradolgoztunk anélkül, hogy az eredeti hangulatukat meghamisítottuk volna. Tisztelettel kell bánni a dalokkal, de ugyanakkor hagyni kell, hogy a kreativitás szárnyaljon és valami újat alkosson– mondta Gary.
Mark Owen csak annyit jegyzett meg, hogy ez az egész válogatás elmeséli a teljes történetet, és ha csak egy Take That albumot venne meg az életében, akkor ez lenne az.
Hát, nosztalgiára fel! Az albumot ide kattintva tudjátok meghallgatni!
(Torony)
