Forgószél, amely romokba döntötte 1956 reményeit

Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!

Aki élőben hallotta ezt a rádióbeszédet 1956. november 4-én hajnalban, soha nem felejti el. Még utoljára reményt és erőt sugárzott, egy olyan pillanatban, amelyben a forradalom már elbukott. Romsics Ignác Magyarország története a XX. században című könyvében nem véletlenül mondja ki, hogy a valóságos helyzetnek meglehetősen ellentmondott ez a nyilatkozat.

Vasárnap volt, aznap hajnalban a szovjet csapatok megkezdték a Forgószél hadműveletet Budapest ellen. Mint Romsics Ignác írja, a magyar honvédség nem tudott ellenállást kifejteni, Maléter Pál honvédelmi minisztert ekkor már kelepcébe csalták, Király Béla, a Nemzetőrség főparancsnoka reménytelennek látva a helyzetet a törzsével együtt a Budai-hegyeken át Ausztriába menekült.  

Nagy Imre beszédét fél hattól 8 óra 7 percig többször megismételte a Szabad Kossuth Rádió, majd végleg elnémult – a forradalom és a szabadságharc elbukott. Ami 1848 esetében október 6., az aradi vértanúk kivégzésének napja, az 1956 esetében november 4.

Kivégzések sorozatát jelentette a megtorlás a következő években, többek között Nagy Imrével és Maléter Pállal végzett hóhér.

A november 4-én kezdődő hadművelettel a szabadságharcosok ellenállását egy hét alatt számolták fel a fővárosban, összesen két és fél ezer honfitársunk esett el az országban 1957 januárjáig. Az áldozatok csaknem fele huszonöt éves sem volt: örökké legyen áldott az emlékük, akárcsak az idősebb társaiké!

(AA)