A múlt Daft Punkja újra Magyarországon

Abban a szerencsében lehetett részem, hogy közvetlen közelről szemlélhettem az évtizedek alatt számos tagcserén átesett banda produkcióját, amiben nem is kellett csalódnom. A Kraftwerk igazából úttörője mindannak, amit megjelenésben ma a Daft Punk vagy a Gorillaz hoz, zeneileg pedig az összes szintipop és instrumentális banda szülőszobájában ott lebegett a német kultzenekar szelleme.

A Kraftwerk képi megjelenéseiben minden esetben végletekig ragaszkodik a lecsupaszított technikai motívumú képvilághoz, amely teljes mértékben nélkülözi az embereket és csak kényszeredetten jeleníti meg őket (régi felvételek, klipek segítségével), ha pedig mégis feltűnik valamilyen animációs emberi alak, az kizárt, hogy ne robot formában kerüljön a színpadra. Az Autobahn című alkotás során ősrégi mercikkel, és Volkswagen bogarakkal van tele az egész autópálya, kifejezetten a ’70-es évek romantikus képi stílusában, ugyanakkor soha nem látunk egyetlen embert sem a volán mögött, aki a szorítaná a kormányt. A néző egyszerre látja a jövőt, a múltat és egyszerre érzi David Lynch és a Twin Peaks világ groteszkitását. A Kraftwerk mintha saját maga sem értené a világ megváltozását, de nem is akar harcolni ellene. Mindeközben a banda mégis olyan, mint az élő lelkiismeret, amely nem akar véleményt alkotni a legfontosabb társadalmi témákról (robotika, atomenergia, számítástechnikai ipar, szerelem), csupán tükröt szeretne tartani mindannyiunk felé és figyelmeztetni szeretné az embereket a vészjóslónak tűnő út kellős közepén. Minden, amit az együttes mond, az az elmúlt 40 év során pontosan ugyanannyira érdekelte az embereket, mint bármi más mostanság. Így tartalmilag örökké aktuális marad a négyes mondanivalója és ez már önmagában ettől nagyszerű. A Computerlove szinte előre jósolja meg a Tinder kapcsolatok világát, a Radioactivity című alkotás pedig már akkor a nagyközönség kedvence lett, amikor Csernobil, Fukusima vagy Harrisburg esetei még csak a jövő eseményei közé tartoztak. Ahogyan a záró Music Non Stop is azt üzeni nekünk, hogy bizony a zene soha nem marad abba és a Kraftwerk örökségének árnyéka is messzire elér majd.


Ha még ennyi sem lenne elég a nagyérdeműnek, a banda még külön Budapestre szánt háttérkivetítésekkel is kedveskedett a rajongók számára, amelyben egyenesen a Budapest Sportaréna elé szállt le a világűrből érkezett csészealj, természetesen a rajongók nagy örömére. A Kraftwerk egy olyan együttes, amely az örökké álmodozó, a fantázia világában élő, elnyomott lelkű filozófusok mindennapjait testesít meg, mindeközben bátran feszegeti azokat a társadalmi témákat, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolnak az életünkre. Mi mást is szolgálhatna a művészet bármelyik ága, ha nem ezt? (Sziki)