Közönségbarát akar lenni a Titanic

"Igyekszünk minden évben megteremteni a csodát, és mindannyian arra törekszünk, hogy a legjobbat nyújtsuk. Ugyanakkor vannak olyan körülmények, amelyek miatt nem fejlődik olyan tempóban a fesztivál, ahogy szeretnénk. Ezek egyike, hogy a szervezők közül senki sem dolgozik a fesztiválon teljes munkaidőben. Így maradunk a realitások talaján, és lépésről lépésre haladunk előre. Az aktuális fesztivál lehetőségeit kihasználjuk, és már azt nézzük, hogy a következő évben mit tehetnénk ehhez hozzá" - mondta a fiatal dán szakember.

A programigazgató ideje egy részében természetesen filmeket néz, válogat, de, mint mondta, sok időt vesz el a kutatás, napra késznek kell lennie az aktuális fesztiválfilmekből, amelyek alkalmasak lehetnek a Titanicra. Számos fesztiválra is elutazik, de elegendő idő hiányában "messze nem annyira, mint kellene".

A csütörtökön kezdődő idei Titanic kicsit rövidebb, nyolcnapos, és három helyszínen zajlik. "Ebben most nem is annyira a költségvetés játszotta a fő szerepet: jobban össze akartuk fogni a fesztivált, koncentráltabb programot állítottunk össze, de az is igaz, hogy nem akartunk tovább nyújtózni, mint ameddig a takarónk ért. Szülőhazámban, Dániában jártam novemberben a koppenhágai CPH PIX fesztiválon, ahol több mint kétszáz filmet vetítettek két hét alatt. Mivel rengeteg kereskedelmi szponzoruk van, megengedhették maguknak, és jó fesztivált csináltak. De úgy éreztem, a közönség elveszik a filmeknek ebben a sűrű dzsungelében. Úgyhogy tényleg az a véleményem, amit az idei programunkról is mondtam: a kevesebb néha több."

Sorensen kiemelte, hogy a filmek válogatásakor igyekszik a közönség fejével gondolkodni, és olyan alkotásokat kiemelni, amelyek érdekelhetik a nézőket. "Először is a filmnek meg kell szólítania engem, kell, hogy higgyek benne, de persze a válogatás nem rólam szól, tehát éreznem kell, hogy a közönséget is meg fogja tudni szólítani."

A Titanic versenyprogramjában rendszerint 6-9 film szerepel. "Lényeges, hogy ha nem is átütő hatásúak, filmes szempontból hozzanak valami újat. Nem az a fontos, hogy kilenc filmet összeszedjünk, hanem hogy a verseny minden darabja legyen különleges, kiérdemelje ezt a reflektorfényt. Idén is nagyon erősek, és személyesek a versenyfilmek" - hangsúlyozta Sorensen, megjegyezve, hogy a hét versenyfilmből három alkotás (Számi vér, Egy vezér gyermekkora, Nehéz szívvel) elsőfilm, ami tekinthető szándékosnak is, mert fontosnak tartja, hogy lehetőséget kapjanak az új tehetségek.

Nincs senki számára "szabad út" a fesztiválprogramba, de előfordul, hogy ha egy rendező, aki már bemutatkozott a Titanicon, ismét fontos filmmel jelentkezik, bekerül a műsorba. Idén ilyen visszatérő alkotó Ben Wheatley, akitől három éve a Valahol Angliában című filmet vetítették, most pedig Kereszttűz című gengszterfilmjét.

A 2015-ös évben prioritást kaptak a programban a női alkotók filmjei. Az idei versenymezőnyben három női rendező - Amanda Kernell, Laura Schroeder és Sarah Adina Smith - munkája látható. "Ez a szempont mindig előtérben van nálam, de nem vagyok híve a kvótáknak, amiről most nagy vita zajlik például a skandináv országokban. Nyilván indokolt ez a felfogás, és tudom, hogy a hagyományosan férfiak által uralt ágazatban nehéz dolguk van a nőknek, de szerencsére mostanában már egyre több női alkotótól láthatunk filmeket, ami talán egy változást jelez. A tehetség érvényesül, legyen szó akár női, akár férfi rendezőről" - vélekedett.

A Hullámtörők-díjat odaítélő nemzetközi zsűri elnöke Enyedi Ildikó lesz, akinek Testről és lélekről című filmje Arany Medve-díjas lett az idei Berlinalén. "Nagy megtiszteltetés, hogy elvállalta a zsűri vezetését, és örülök, hogy személyesen is megismerkedhetem vele" - fogalmazott Allan Sorensen.

A Titanic Török Ferenc 1945 című filmjét is műsorra tűzi. "Igazán remek munka, nagyon tetszik a tempója, ahogy a rendező minimalista eszközökkel egyre növeli a feszültséget, napokig bennem volt még, miután megnéztem" - dicsérte a programigazgató, hozzátéve: nagyon örül, hogy a fesztiválon lesz a film magyarországi premierje.

Allan Sorensen szerint idén igazán erős a fesztivál dokumentumfilmes szekciója. Ebben a különleges válogatásban olyan alkotások szerepelnek, amelyeket a magyar közönség még nem láthatott a mozikban. "Remélem, hogy a zenés dokumentumfilmek közönségsikerek lesznek, mert olyan alkotások vannak köztük, mint a RUMBLE, amelyben kiderül, hogy nagy amerikai rocksztároknak, köztük Jimi Hendrixnek is voltak indián gyökereik. Jim Jarmusch Gimme Danger című filmje szintén nagyon izgalmas. A Karl-Marx-Stadt című dokumentumfilm rendezője, Petra Epperlein szülővárosába tér haza negyed századdal az NDK összeomlása után, hogy kiderítse, mi történt apjával. Tony Palmer, a Leonard Cohen: Bird on a Wire című film rendezője pedig a Titanic vendége lesz, és személyesen tart a vetítések előtt egy 15 perces bevezetőt a közönségnek."

Sorensen elárulta, hogy miközben sok személyes kedvence van a műsorban, talán a David Lynch: Az én művészetem című dokumentumfilmet emelné ki közülük. "Ő az egyik filmes hősöm, alig várom a Twin Peaks folytatását. A 90 perces filmben, maga Lynch a narrátor: lebilincselő, hipnotikus hatású dokumentumfilm" – indokolta a választását. (MTI)