The Weeknd - Beauty Behind the Madness albumkritika
Zene, Film & Kultúra
A fentieket bizonyítva a tavalyi Ariana Grandeval közösen felvett Love Me Harder átütő népszerűségre tett szert a slágerlistákon, a megkezdett utat pedig további, színvonalas top 10-es slágerek (Earned It, The Hill, Can’t Feel My Face) folytatták, ezért nem volt kétség, hogy az augusztus 28-án megjelenő Beauty Behind the Madness című korong emelni fogja a tétet.
A lemez számaiban közreműködők listáját megtekintve azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy Tesfaye a mainstream áttörést nem bízta a véletlenre: a dalok előadásában olyanok vettek részt, mint Kanye West, Ed Sheeran vagy éppen Lana Del Rey, a produceri feladatokat pedig többek között az a Max Martin végezte, aki az elmúlt években megszámlálhatatlanul sok sláger megkomponálásában játszott nagy szerepet.
A kezdő Real Life zajos indulása után beinduló fülbemászó verzéje egyből megadja a lemez alaphangulatát, és előrevetíti, hogy az előttünk álló bő egy órában mi vár ránk. A számok egyszerre slágeresebbek, egyúttal kísérletezőbbek is, mint az előző album trackjei. A megjelent kislemezdalok közül ki kell emelni a funky elemeket is tartalmazó Can’t Feel My Face-t, ami szintén azonnal bemászik a hallójáratokba és hajlamos tartósan ott is maradni.
A fenti megállapítás ugyanakkor lényegében az összes számnál megállja a helyét, hiszen zeneileg nagyon igényesen összerakott anyagról beszélhetünk, ami úgy enged betekintést a R&B jövőjébe, hogy nem tagadja meg a múltat sem, és okosan tiszteleg a klasszikus Motown Records-hoz köthető előadók előtt. A főhajtás különösen szembetűnő (vagy inkább: fülbetűnő) az In The Night-ban, amit rádióban meghallva akár egy addig meg nem jelentetett Michael Jackson számnak is gondolhatnánk.
Mindenképpen kijelenthető, hogy a Beauty Behind The Madness-szel a The Weekdn nemcsak minőségben lépett be a PBR&B nagyjai (Drake, Frank Ocean) közé, de a kislemezek kereskedelmi sikereit tekintve is elmondható, hogy mostantól más ligában játszik. Csak bízni tudunk abban, hogy Tesfaye fejlődési görbéje a jövőben is hasonlóan meredek marad.
GaVRoS
A kezdő Real Life zajos indulása után beinduló fülbemászó verzéje egyből megadja a lemez alaphangulatát, és előrevetíti, hogy az előttünk álló bő egy órában mi vár ránk. A számok egyszerre slágeresebbek, egyúttal kísérletezőbbek is, mint az előző album trackjei. A megjelent kislemezdalok közül ki kell emelni a funky elemeket is tartalmazó Can’t Feel My Face-t, ami szintén azonnal bemászik a hallójáratokba és hajlamos tartósan ott is maradni.
A fenti megállapítás ugyanakkor lényegében az összes számnál megállja a helyét, hiszen zeneileg nagyon igényesen összerakott anyagról beszélhetünk, ami úgy enged betekintést a R&B jövőjébe, hogy nem tagadja meg a múltat sem, és okosan tiszteleg a klasszikus Motown Records-hoz köthető előadók előtt. A főhajtás különösen szembetűnő (vagy inkább: fülbetűnő) az In The Night-ban, amit rádióban meghallva akár egy addig meg nem jelentetett Michael Jackson számnak is gondolhatnánk.
Mindenképpen kijelenthető, hogy a Beauty Behind The Madness-szel a The Weekdn nemcsak minőségben lépett be a PBR&B nagyjai (Drake, Frank Ocean) közé, de a kislemezek kereskedelmi sikereit tekintve is elmondható, hogy mostantól más ligában játszik. Csak bízni tudunk abban, hogy Tesfaye fejlődési görbéje a jövőben is hasonlóan meredek marad.
GaVRoS
Zene, Film & Kultúra
Legnépszerűbb
Egy magyar már a füst előtt tudta, hogy megvan az új pápa, különös jelre lett figyelmes a Vatikánban
Ez a legcsúnyább magyar településnév a földkerekségen, eláll a lélegzeted is a nevétől?
Miskolc félelemben - Különös nyomok miatt izgulnak a borsodi nagyvárosban
Ezzel szégyenítették meg Szoboszlai Dominikot, 10 ezer forintért te is hozzájuthatsz
Sziijjártó Péter olyan kérdést kapott egy boltban, aminél lesokkolt
