5 megdöbbentő dolog, amiért a japánok a földön ülve esznek
Olvass tovább...
Közelmúltbeli ásatások során került elő egy japán lelet a német fővárosból. A kutatók egyelőre a fejüket vakarják, titokzatos a tárgy eredete.
Japánban a harc, a hadviselés egyfajta művészetnek számított, mint oly sok más a szigetországban. Ez azonban nem jelentette azt, hogy „puhányok” lettek volna, a középkorban például sikerrel vették fel a harcot a mongol-tatár hódítók ellen, és a második világháborúban is (kétes) hírnévre tettek szert a kamikaze pilóták.
A japán fegyverek sem mindennapiak, az európai szemnek kissé talán szokatlanok is. Ilyen például az oldalra betűzött rövid (40–50 cm pengehosszúságú) kard vagy tőr, amelyet ők vakizasinak neveznek. A szamurájok hagyományos felszereléséhez tartozott, és a talán jobban ismert katanához képest még kimunkáltabb, minőségibb fegyver volt.
Olvass tovább...
Ha egy szamuráj belépett egy házba, akkor a kardját nem vihette be magával, de a vakizasit igen, ez sok mindent elárul arról, hova sorolták. Éjjel-nappal maguknál hordták, míg a katanát sokkal ritkábban tűzték az övükbe.
Nos, egy 17. századi vakizasi nemrég váratlan helyről került elő – mégpedig Berlinből. Hogyan került a német fővárosba? Ez egyelőre a régészek előtt is rejtély, akik egy hajdani pincében folytatott ásatás során bukkantak rá. Előbb második világháborús relikviának hitték, de aztán kiderült, hogy az Edo-korból származik, amikor Japán a Tokugava-sógunátus uralma alatt állt.
Olvass tovább...
A berlini Molkenmarkt épületeit alaposan lebombázták a második világháborúban, de a pincéik kutathatók maradtak. Logikus volt azt gondolni, hogy a kard a japánokkal jó kapcsolatot ápoló nácik révén került Berlinbe.
A rozsdás vakizasi helyreállítása során aztán feltárult az eredete is. A röntgenvizsgálat alkalmával kiderült, hogy a penge eredetileg hosszabb volt, csak valamiért utólag megrövidítették.
A 16-17. században Japán meglehetősen elszigetelődött a világ többi részétől, így nehezen volt hihető, hogy egy kard akkoriban került el Berlinbe. A kutatók szerint 19. századi diplomáciai ajándék lehetett, és a berlini palota közelsége miatt alighanem I. Vilmos német császár személyével is összeköthető.
Ilyen a vakizasi: